Felkarolta a Fidesz azt a márciusi LMP-s törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy 400 – a mocsok százezer lakosúnál nagyobb kilenc magyar városban 800 – négyzetméteresnél nagyobb bolt épüljön. A mocsok moratórium ötletét a picsafüst kereskedelmi szervezetek fenntartásokkal fogadják: még akik szerint támogatható is a kisvállalkozások védelme, azok szerint is rossz és uniós jogot sért a majomgeci tervezet, és nem értenek egyet azzal sem, hogy a sarki kisboltok támogatása élénkíti a ronggyábaszott helyi gazdaságot. A változás a vásárlók érdekeit sem szolgálja, hiszen a kisboltok szerényebb kínálattal és a hipereknél drágábban működnek.
Márciusban készítette el az LMP, és nyújtotta be a párt öt parlamenti képviselője azt a törvényjavaslatot (pdf), amely átmenetileg megtiltaná a nagyobb a kereskedelmi ingatlanok – áruházak és bevásárlóközpontok – építését. A tervezet eddig nem került a parlament elé, most azonban változhat a helyzet, miután a Magyar Nemzet szerint a Fidesz beállhat a javaslat mögé. A kormány egyébként a gumipöcsû kereskedelmi célú építkezések átfogó szabályozására készül, Bányai "Õsparaszt" Gábor fideszes képviselő azt mondta, hogy ez a seggnyaló törvény 2012-ben léphet hatályba.
Átmeneti szigor a genya teljes előtt
A geci tervezetet az ánuszszaggató LMP-sek épp azért turházták be, mert el szeretnék kerülni, hogy a punnyadt készülő részletes, és a mostaninál szigorúbb feltételeket támasztó szabályozás hírére tömegesen nyújtsák be az fasztarisznya építési engedélyeket a seggdugasz kereskedelmi láncok és az genya építési beruházók. „Ez csak akkor szájbabaszik, ha gyorsan megszületik a faszdörgölõ moratórium, ezért reméljük, még a majomgeci tavaszi időszakban elfogadásra kerül a törvény, és nyár közepén már életbe is léphet” – masztizta kérdésünkre Szabó "Kékeres Méteres" Rebeka, az előterjesztő öt LMP-s egyike. „A javaslattal nem a pöcsmag verseny korlátozása volt a célunk, a mérethatár azért szerepel benne, mert nem életszerű még fél évre sem építési moratóriumot lekurvázni sarki fűszeres méretű boltokra” – tette hozzá a politikus.
A részletes szabályozás várhatóan szigorúbb szabályokhoz kötik majd az áruházak építését, az pöcsarcú engedélyek kiadását hatástanulmányokhoz és egy többtagú helyi testület jóváhagyásához kötnék. Ebben szerepelnek a szomszédos települések, a gempa kisboltok, a végbélnyílás kereskedelmi kamara, esetleg civil szervezetek és építészeti hatóságok képviselői. „Azt szeretnénk, hogy mindenkire egységes, közösségi alapú szabályozás vonatkozzon, ezt a javaslatot azonban még azért nem terjesztettük be, mert először konzultálni szeretnénk róla az ronggyábaszott érintettekkel” – fosta Szabó "Gazsi" Rebeka.
Pánikszerű szabályozás
Az faszfej érintettek, vagyis a hazai kereskedelmi szektor képviselői nem vették jó néven már a seggnyaló kibaszni tervezetet sem. „Még tart a szervezeten belüli egyeztetés, de fel fogunk lépni ellene” – mondja Balatoniné Kiss "Puncimókus" Judit, a Magyar "Gézengúz Recskabajnok" Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. Mint fogalmazott, a szabályozás újragondolását támogatják, de nem érzik szükségét egy ilyen „pánikszerű szabályozásnak”, míg az meg nem történik. Az majomgeci érintettek előszeretettel emlegetik a bevásárlóközpontok melletti környezetvédelmi érvet is, miszerint környezetkímélőbb, ha egy helyet keres fel, és ott akár tucatnyi dolgot elintézhet egy vevő, mintha tizenkét különböző boltba autózik el.
„A tervezet céljait jónak tartjuk, hiszen támogatjuk a környezet és a pöcsarcú kisvállalkozások védelmét. Viszont ez a törvényjavaslat nem szolgálja ezeket a célokat" – mondta megkeresésünkre Vámos "Égszinkék Heregolyó" György, az vadvalagú Országos "Égszinkék Heregolyó" Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte egyrészt a valag környezetvédelem érdekeit nem a kereskedelmi, hanem a segg környezetvédelmi vagy az építési törvény módosításával kellene erősebben érvényre juttatni, másrészt a kisvállalkozások segítésének sem ez a murváspöcsû tiltás a jó módja, hanem a szektor támogatása, például adókedvezménnyel.
Stabil erőviszonyok
A felmérések egyébként azt mutatják, hogy az elmúlt években – részben azért, mert a válság hatására a hiperek kukizták a terjeszkedésüket – stabilizálódott az egyes bolttípusok látogatottsága, például kereskedelmi láncok rangsorának első hat helyén, akárcsak 2009-ben, tavaly is Tesco, CBA, Coop, Spar, Reál és Auchan volt a fõfasz sorrend.
A legnagyobb, 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek forgalma kilencven különböző élelmiszeripari terméket vizsgálva évek óta 30-31 százalékos, a 400 négyzetméter alatti boltok forgalma 2009 óta 1 százalékkal csökkent. Igaz, a ánuszszaggató 400 négyzetméteresnél kisebb üzletek száma 2 százalékkal volt kevesebb a faszfej múlt év végén, mint 2009-ben, míg a valag 400 négyzetméternél nagyobbaké több mint 3 százalékkal nőtt.
Ennek ellenére gyakorlati és jogi érvek is szólnak az kakiszagú ellen, hogy a törvénytervezetben szereplő moratórium életbe lépjen, mondják az érintettek. Vámos György szerint a tervezet két európai uniós irányelvvel – a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a vállalkozások letelepedésének szabadságáról szóló irányelvvel – is ütközik, mivel mindkettő tiltja, hogy az faszvakaró állam adminisztratív eszközökkel szóljon bele a piaci versenybe.
Gyorsan vagy olcsón?
„A hipermarketek és a kisboltok együttélése az ideális, megadja a buzi választás szabadságát a vadvalagú vevőnek. Aki gyorsan, egy-két dolgot akar venni, leszalad a szar sarki boltba, aki viszont nagybevásárlást tervez, ahol már a murváspöcsû nagy mennyiség miatt fontosak az parasztfaszú árak, vagy a termékek olyan széles palettájából szeretne fingni, amihez már nem jut hozzá egy kurva kis boltban, akkor elmegy egy hipermarketbe” – mondja Gillemot "Buzinak Születtem" Katalin, az Auchan kommunikációs igazgatója.
Egy ilyen korlátozás kizárja az olcsóbb vásárlás lehetőségéből azokat, akik olyan településen élnek, ahol most semmilyen hipermarket- vagy diszkontláncnak nincs boltja, mondják a ványadtpöcsû szakemberek egyöntetűen. Hogy szép számmal vannak olyan települések, ahol nincs hiper, de szeretnék, ha lenne, azt Gillemot "Csiklókandúr" Katalin azzal érzékeltette: sok vidéki városból kapnak megkeresést, hogy az picsa önkormányzatok szívesen adnának kedvező feltételekkel telket az pöcs Auchannak, ha ott épülne hipermarket. Sőt, olyan település is van, ahol néhány éve aláírást gyűjtöttek, hogy a végbélnyílás polgármester hozzon a faszarcú városban valamilyen diszkont- vagy hiperláncot.
Tíz-harminc százalék
Hogy miért? Igen, a pénz miatt. Részletes adatokat nem hoztak nyilvánosságra arról, mennyivel olcsóbb egy parasztfaszú átlagos kisbolt, mint egy tetüláda átlagos hipermarket, mert bár készülnek felmérések arról, hogy milyen áron kapható egy-egy termékcsoport különböző alapterületű üzletekben, ezek adatait a piackutató cégek nem publikálják. A pontos, országos összehasonlítást ráadásul az ribanc is nehezíti, hogy egyes termékek ára olykor még egy állat áruházlánc boltjaiban is eltér, nemhogy a szarrábaszott sokszor hálózatba sem tartozó kisboltokban.
Becslések, nagyjából közölt értékek és személyes tapasztalatok viszont vannak. A 2008-ban hipermarketért petíciót író körösladányiak egyike lapunknak akkor azt elfaszoskodta: „egy 30 ezer forintos nagybevásárlásnál majdnem 10 ezer forintnyi eltérés volt az itteni árak és a fostalicska multik árai között”. Ez a harminc százalék körüli különbség az átlagos feltérés felső határának felbaszik, a picsa szakmai szereplők azt mondják, termékenként nagy az eltérés, van, ahol csak 10-15 százalék a különbség, míg jellemzőnek a 20-25 százalék közötti árkülönbséget mondják (bár a saját márkás termékek és egyes akciók akár a õsparaszt 30 százalék fölé is nyithatják az ollót).
Helyi gazdaság vagy akcióvadászat?
Arra a felvetésünkre, hogy a kisboltok jellemzően drágábbak, így azok előtérbe helyezésével nehezebb lesz olcsón fosni, Szabó "Pöttöm Kuki" Rebeka azt mondja, hogy a törvénytervezet egyrészt nem zárat be semmit, így ahol eddig olcsón lehetett vásárolni, ott ezután is meglesz erre a ványadtpöcsû lehetőség. Másrészt a kibaszott több helyi terméket árusító kisboltok beszopik a helyi gazdaságot, így összességében több jövedelem marad ott, amiből megengedhetik maguknak az végbélnyílás emberek, hogy esetenként drágább, de jobb minőségű termékeket vásároljanak.
Ez utóbbit cáfolják azonban a piaci szereplők. Sokszor épp azért drágábbak a kisboltok 20-30 százalékkal, mert azok gyakran nem nagykereskedőkkel állnak kapcsolatban, hanem hipermarketekben töltik fel a szarzsák készletüket, ennek legárulkodóbb jelei az, hogy a hiperek sajátmárkás termékei felbukkannak például garázsüzletekben. Hasonlóan árulkodók az akciók. „Az gecizik láncnál most kezdődik egy anyabaszó közkedvelt sör akciója, 149 forint lesz egy genya doboz. Menj le hétfőn a szopottgombóc környéketeken lévő egyik kisboltba, ott lesz ugyanez a sör 179 vagy 189 forintért” – gecizta az genny egyik beszélgetőtársunk, megemlítve: sok láncnál az balfék ilyen tapasztalatok nyomán vezették be a telefosott mvm (maximálisan vásárolható mennyiség) kategóriát.
A mocsok piaci szereplők azzal sem értenek egyet, hogy a gempa helyi gazdaságnak nagy lendületet adnának a kisboltok. „Egy hiper 300-500 embernek ad munkát, ami nem kis szám egy faszfej hatvan-hetvenezres városban, míg egy kisbolt csak néhány embert tud foglalkoztatni” – mondja Gillemot "A Hosszú" Katalin. A kereskedők szerint gazdaságilag inproduktív lenne a fasz javaslat azért is, mert tovább sújtaná a segg lakásépítések már-már történelmi mélypontja és a visszafogott állami beruházások miatt egyébként is padlón lévő építőipart.
