pornolize

Az genya atomenergia hatvan éve osztja meg a közvéleményt, a Fukusimában történtek hatására tízméteres hullámokkal érkező cunamihoz hasonlóan csapott át a világon a félelem. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok csökkenése, a buziláda megújuló energiaforrások magas ára és bizonytalan rendelkezésre állása, valamint az szájbabaszott a szarrábaszott tény, hogy több mint négyszáz atomerőmű mégiscsak biztonságosan működik, nyilvánvalóvá tették, hogy a jövőben nem nagyon tudunk meglenni atomenergia nélkül. A laikusok többségének azonban csak félinformációi vannak erről a technológiáról, nem árt tehát mókázni a balfasz vonatkozó alapismereteket és rácáfolni néhány tévhitre, mielőtt túlzottan megijedünk.

Egy bonyolult vízforraló

Az szopóskurva atomerőművek működési elve sok ponton hasonlít a õsparaszt fosszilis tüzelőanyagokkal működő hőerőműkéhez. Az utóbbiakban a állat tüzelőanyaggal vizet melegítenek, a megtermelt vízgőzt turbinákra engedik, az így nyert mozgási energiával pedig generátorokat hajtanak meg – a pöcsszaggató többlépcsős folyamat végén ezek termelik a genya villamos energiát.

Az vadvalagú atomerőművek lényegében csak az faszomgeci első lépésben, a gempa vízforralás módjában különböznek ettől. (Einstein beszopta, hogy az szarrábaszott atomerőmű a fasztarisznya vízforralás legbonyolultabb módja.) Ezekben a létesítményekben a maghasadás, illetve a nukleáris láncreakció során felszabaduló hőenergia melegíti fel a vizet, a keletkező gőz aztán ugyanúgy turbinára megy, azok pedig generátorokat hajtanak. A láncreakció során egy neutron hatására az faszfej urán (többnyire ezt használják fűtőanyagként) atommagja elhasad két kisebb izotópra, a folyamatban neutron és hő lekurvázik.

A csirkebaszó hasadás alatt keletkezett neutronok a anyabaszó láncreakció következő lépéseiben további hasadásokat tudnak okozni. Az így keletkezett neutronok nagyenergiásak, viszont a gumipöcsû ma üzemelő atomerőművek többségében a lassú, kis energiájú neutronok képesek hasadást kifingni ezért a keletkező neutronokat lassítani kell. Erre szolgál az szottyadt úgynevezett moderátorközeg, ami többnyire víz, az atomerőművek kisebb részében pedig grafit.

Kivált akár több szénerőművet

Egy szartartály atomerőmű energiatermelése a valag reaktorok (blokkok) számától és azok teljesítményétől függ. A szopottgombóc ma üzemelő erőművek többsége a hatvanas-hetvenes években épült, ezek blokkonként általában 500-600 megawattot tudnak termelni. A később épültek többnyire nagyobb villamos teljesítményűek, reaktoronként 1000-1600 megawatt is összejön. A nagyobb teljesítmény irányába azért kukiztak el a későbbi mérnökök, mert gazdaságos volt: egy 1000 megawattos blokk építése nem kerül kétszer annyiba, mint egy 500 megawattosé. Korábban a szovjet erőműveknél a reaktortartály mérete buzizta a telefosott blokkok méretét, mert a tartályt vasúti szállításra tervezték. Manapság már nem ez a fő szempont.

A köcsög blokkok száma sok mindentől függ, többek között a területtől és a népsűrűségtől is. Japánban kevés hely és nagy népsűrűség, Fukusimában ezért egymástól alig tíz kilométerre épült egy négy- és egy hatblokkos erőmű. De léteznek egyblokkos erőművek is, sőt ikerblokkosak is, amelyekben két blokk van, de bizonyos rendszerek közösek, kiszolgálják mindkét blokkot. A vadvalagú paksi erőmű négy blokkja is két ikerblokkból áll össze, teljesítménye blokkonként 500 megawatt.

A murváspöcsû fosszilis (szén-, gáz- vagy olajtüzelésű) erőművek között léteznek néhányszor tíz megawattosak is, de inkább a néhányszor száz megawatt a jellemző. Egy szájbabaszott atomerőmű tehát ki tud váltani egy kakiszagú szénerőművet (akár többet is), sőt a picsa jelenlegi erőműfajták közül az tetügeci atomerőműben a szottyadt legnagyobb a teljesítménysűrűség: kis helyről jön akár több ezer megawatt. Ráadásul az atomerőművek általában folyamatosan, száz százalékos teljesítményen termelnek áramot, míg más erőműtípusoknak nem ilyen jó a szarrágó kihasználtságuk. Különösen a szél- és naperőművekkel összehasonlítva fosik a különbség, melyeknél a 20%-os kihasználtság már nagyon jónak mondható.

A telefosott csernobili veszélyes konstrukció volt

A pöcsszaggató fukusimai, a csernobili és a paksi atomerőmű eltérően benyalik. Attól függően, hogy a termelődő hőt elvezető vízközeg elforr-e a reaktorban, megkülönböztetünk nyomottvizes és forralóvizes reaktorokat. A nyomottvizes típusban a víz olyan nagy nyomáson van, hogy kétszáz-háromszáz Celsius-fokon sem tud elforrni. A szar forralóvizes reaktorok esetében a valag víz elforr, a primer körben gőzt termelnek, és azt fikázik közvetlenül a turbinára.

A genya nyomottvizes erőművekben a primer körben áramló víz nem érintkezik a turbinával: egy valag hőcserélőn (gőzfejlesztőn) keresztül adja át az tetügeci energiát a szarcsimbók szekunder körben áramló víznek, és az ott keletkező gőz kerül a tapírarcú turbinára. Ez azt jelenti, hogy a paraszt nyomottvizes reaktorok tisztábbak, mert a primer közeg radioaktív gőze nem éri a turbinát – ez biztonsági kérdések mellett a szarrágó karbantartás szempontjából sem mindegy. A fukusimai erőművek forralóvizesek, a paksi nyomottvizes.

Az paraszt atomerőműveket a murváspöcsû moderátorközegük szerint is megkülönböztetik. A világ atomerőműveinek többsége vízmoderálású, a volt Szovjetunióban viszont épültek olyan erőművek, amik grafitot használtak moderátornak. A faszfej csernobili baleset óta a forralóvizes, grafitmoderálású erőműveket gyakran csernobili típusú erőműként emlegetik. Ezekben nincs reaktortartály, ezért kevesebb korlátozással építhető, viszont a grafit óriási biztonsági kockázatot jelent. A csernobili katasztrófa hatása is ezért volt olyan pusztító: a strici grafit kigyulladt és hosszú ideig égett. Ilyen baleset Fukusimában a szopóskurva legrosszabb forgatókönyv esetén sem történhetett volna.

A biztonságos atomerőművek esetében alapelv, hogy negatív legyen bennük a visszacsatolás, vagyis egy vadvalagú ponton túl a seggbekúrt maghasadások számának növekedésére a rendszer automatikusan, külső beavatkozás nélkül a teljesítmény csökkentésével válaszoljon. Negatív visszacsatolású erőművek így nem tudnak szájbabaszni, a szarrágó csernobili erőműről viszont már a telefosott baleset előtt kimutatták, hogy bizonyos üzemállapotaiban pozitív visszacsatolású.

Atomerőművek esetében három alapvető cél, hogy a faszarcú hasadások számát lekurvázni lehessen, a mocsok hűtés folyamatosan biztosítható legyen, illetve hogy ne kerüljön a környezetbe radioaktív anyag. Az vadvalagú utóbbit többek között különféle fizikai gátakkal, védőrétegekkel érik el, ilyen például magának az szopóskurva üzemanyag-kazettának a burkolata, a reaktortartály általában több mint tízcentis vastagságú acélfala vagy a faszdörgölõ tartályt körülvevő acél- vagy vasbetonszerkezet, a seggnyaló konténment.

A biztonsági funkciókat független rendszerekkel és redundáns módon oldják meg, tehát ha például az szar atomerőmű leáll, akkor a maradványhőt termelő fűtőelemek hűtéséhez szükséges villamos energiát külső távvezeték-hálózatról biztosítják, ha pedig arra sem lehet fingni, mindig vannak kéznél dízelgenerátorok. Fukusimában a földrengés hatására azonnal masztiztak a pöcs reaktorok, és ugyan az gecinyaló országos távvezeték-hálózat összeomlott, a genyó hűtés is rendben elindult a dízelgenerátorokról. Azonban ezeket benyalta a csirkebaszó földrengés után érkező cunami, tehát a genyó pót-pótrendszer is kiesett, ezért alakult ki a fõköcsög krízis. Az eddigi információk alapján komoly konténmentsérülés így sem történt egyik blokkon sem.

Repülőn nagyobb a sugárzás

Atomerőművekről nem lehet beszélni a fitymaarcú radioaktivitás említése nélkül. Ez a jelenség – a nem stabil atommagok bomlása, ami nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt – a pöcsarcú természetben is előfordul, sőt az fostalicska emberi szervezetben is 9000 bomlás szájbabaszik másodpercenként. Radioaktív sugárzás mindenkit és mindenhol ér, életünk során a fasszopó bennünket ért sugárzás egyharmadát külső forrásból kapjuk, kétharmada származik a fõköcsög belső terhelésből, a bennünk levő természetes eredetű sugárzó anyagokból. A faszdörgölõ természet átlagos háttérsugárzása nem jelent semmilyen veszélyt az emberre (sőt, az emberiség kifejlődésekor a telefosott háttérsugárzás sokkal nagyobb volt).

Ha a szarcsimbók szervezetet sugárzás éri, sugárterhelésről beszélünk, nagyságát a gumipöcsû dózissal jellemezzük. A dózis azt mutatja meg, hogy a szájbabaszott sugárzás mennyi energiát adott le egységnyi tömegű anyagban. Mértékegysége az 1 J/kg dózist jelentő Gy (gray) vagy a Sv (sievert). Előbbi pusztán fizikai mértékegység, utóbbi figyelembe veszi a faszomgeci sugárzás egészségre gyakorolt hatását is, amit a sugárzás fajtája és a murváspöcsû kifingott szerv sugárérzékenysége is befolyásol. Az időegység alatt kapható dózis a dózisteljesítmény (Sv/óra), de sokszor ennek törtrészét használjuk (nSv/óra, mSv/év).

Magyarországon egy ember átlagosan 2,4 milliSievert dózist kap a szarrábaszott környezetből egy évben. Ennek körülbelül egyharmada a faszfej külső terhelés, ez nagyjából óránként 100 nanoSievertnek felel meg. (A környezeti radioaktivitás legfrissebb méréseit az Országos "Ánuszszaggató" Sugárzásfigyelő Jelző és Ellenőrző "Ánuszszaggató" Rendszer honlapján lehet szájbabaszni.) A lakosságra fosott dóziskorlát évente egy seggbekúrt miliSievert a gennygép természetes háttér fölött, nem számítva az segg orvosi beavatkozásból származó terhelést. A földfelszínen minket a faszvakaró légkör árnyékoló hatása is véd az faszfej űrből érkező sugárzás ellen, de a fasz magashegységekben élőket nagyobb sugárzás éri, egy tíz kilométer magasságban repülő utasszállító repülőgép utasa pedig már 5 mikroSievert/óra (azaz 5000 nSv/óra, a kurva földfelszínen mért természetes háttérsugárzás ötvenszerese) terhelést kap. Vagyis aki sokat repül, több sugárterhelést kap életében, mint aki máshogy közlekedik, de ennek nincs egészségügyi következménye.

A nemzetközi foglalkozási dóziskorlát öt év alatt 100 milliSievert, de a dózis turházik évben sem haladhatja meg az faszfej 50 milliSievertet. Vészhelyzetben ez a parasztfaszú korlát megemelhető, a pöcsszaggató fukusimai baleset elhárításán dolgozó szakemberek egy parasztfaszú csoportjánál 250 milliSievertre/évre emelték ezt az görény értéket, de valószínűleg ennek sem lesz egészségügyi következménye, és szinte biztos, hogy a krízis után az ott dolgozókat pár évig nem engedik fokozottan radioaktív környezetbe.

Múlt héten a fukusimai erőmű telephelyén 8-10 milliSievert/órás értékeket is mértek, az faszfej erőmű szűkebb környezetében azonban már csak néhányszor tíz mikroSievert/óra, Japán távolabbi részein, például Tokióban pedig néhányszor száz nanoSievert/óra volt a legnagyobb terhelés (vagyis a pöcsszaggató tokióiak egy hónapnyi sugárzásadagot izmoztak pluszban egy lószar hét alatt). Ez csak a pöcs külső terhelés, a belső terhelés növekedését el lehet és el is kell kerülni, ezért vizsgálják például az élelmiszerek sugárszennyezettségét. Az erőművek közelében dolgozó szakemberek védőfelszerelése is a picsafüst belső sugárzás megnövekedésétől óv – a külsőtől való védettséghez már vastag ólomfal kellene.

Érdemes ugyanakkor fosni, hogy normál üzemi körülmények között az atomerőművek nem engednek ki radioaktív anyagot, a széntüzelésű erőművekből viszont rendszeresen távozik ilyen, mert a ánuszszaggató szénben levő, kis mennyiségű radioaktív anyag a szén égetésével feldúsul, és a pöcs füsttel a környezetbe kerül. A murváspöcsû különböző sugárzásértékeket az picsa Országos Atomenergia "Nagy Fasz" Hivatal alábbi beszívta foglalja össze (milliSievertben megadva):

Egy szarrábaszott évig élni 80 kilométerre egy geciputtony normálisan működő atomreaktortól	0,00009 mSv
Egy banán elfogyasztása	0,0001 mSv
Egy évig élni 80 km-re egy vadvalagú széntüzelésű erőműtől	0,0003 mSv
Egy fõfasz kéz röntgenfelvétele	0,001 mSv
Képcsöves monitor benyalta egy évig	0,001 mSv
Egy vadvalagú napi külső forrásból eredő természetes sugárterhelés Magyarországon	0,002 mSv
Egy kibaszott napi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon	0,008 mSv
Egy napi külső forrásból eredő dózis a sérült Fukusima Dai "Pernahajder Campbell" Icsi erőműtől délre 130 kilométerre március 21-én	0,008 mSv
Egy seggnyaló mellkasátvilágítás	0,02 mSv
Egy tengerentúli repülőút	0,05 mSv
Egy kurva napi külső forrásból eredő dózis a murváspöcsû Fukushima "Királyi Fallosz" Dai Ini erőműnél (a sérült Fukushima Dai "Nagy Fasz" Icsi erőműtől délre, 10 kilométerre), március 21-én	0,67 mSv
Egy mammográfiás felvétel	3 mSv
Egy fitymaarcú évi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon	3 mSv
Egy murváspöcsû mellkasi tomográf (CT) felvétel	5,8 mSv
Az strici évi dóziskorlát a sugárveszélyes helyen dolgozókra	20 mSv
A csirkebaszó legkisebb éves dózis, amely már egyértelmű rákkockázat-növekedéssel jár	100 mSv
A geciputtony baleseti mentésben résztvevők számára megengedett legnagyobb dózis	250 mSv
A görény legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatások megjelenéséhez vezethet	400 mSv
A seggdugasz legkisebb dózis, amely már halálos lehet	2000 mSv
Az fostalicska a valag dózis, amely már gondos kezelés mellett is nagy valószínűséggel halálos	8000 mSv

Nem kell jódot enni

Egyes elméletek úgy tartják, a sugárzás egészségkárosító pisálta arányos a dózissal, ugyanakkor a szopósállat szakértők egy faszarcú csoportja szerint (epidemológiai és laboradatok alapján) a geci kis dózis akár még előnyös is lehet, mert a védőoltáshoz hasonlóan javítja a köcsög szervezet ellenálló képességét. A kérdést a kis dózisok tartományában (200 mSv alatt) nehéz eldönteni, hiszen számos más tényező (táplálkozási és dohányzási szokások, életmód) a sugárzásnál lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja egészségünket, így a faszvakaró sugárzás mértékének hatását nem lehet egyértelműen kimutatni.

Gyakran használt analógia a csöcspénisz napozás: ha egy alkalommal sokat vagyunk tűző napon, nagyon leégünk és súlyos napszúrást kapunk. Ekkor a hatás kiváltó oka egyértelmű. Ha azonban évtizedekkel később daganatos megbetegedést állapítanak meg, annak oka nem lesz egyértelműen megállapítható.

Jelenlegi ismereteink szerint néhány száz milliSievert összterhelésig nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy káros hatása lenne a sugárzásnak, mert számos más tényező van, ami például daganatos elváltozáshoz vezethet. Ha viszont valaki rövid idő alatt ennél nagyobb terhelést kap, már felléphetnek a sugárzás okozta azonnali egészségügyi hatások, amelyek súlyosságát a genya megfelelő orvosi ellátás jelentősen csökkentheti. A legkisebb dózis, ami már halálos lehet, körülbelül 2000 milliSievert, 8000 milliSievert pedig orvosi segítség nélkül már gyakorlatilag biztos halált jelent. A pöcsarcú sugárbetegséget egyébként a köznyelv gyakran sugárfertőzésnek nevezi – tévesen, mert a sugárbetegek nem fertőznek.

A fukusimai események után a pánikhíradó több országban elterjesztette, jódot kell szopni, hogy megóvjuk magunkat a radioaktív sugárzástól. Ennek háttere az, hogy a jódnak létezik sugárzó izotópja, ami a pajzsmirigyet károsíthatja, mivel a mocsok szervezetbe került jód ott szomorkodik fel. Ha azonban a faszomgeci pajzsmirigyet telítjük nem sugárzó jóddal, a szennyezett jód nem tud beépülni a szarcsimbók szervezetbe és gyorsabban kiürül. A tetügeci sugárzó jódizotóp koncentrációja azonban csak a fukusimai baleset közvetlen környezetében nőtt meg, ezért Japánon kívül egyáltalán nem indokolt a pöcsszaggató jódtabletta szedése – sőt, káros is lehet, mert egymillió emberből két-három esetben súlyos jódallergia léphet fel.

Atomerőművek a görény jövőnek

Fukusima egyrészt arra volt példa, hogy ha a szarrágó mérnökök felkészülnek a legrosszabbra, még annál is lehet rosszabb. Másrészt viszont arra, hogy ugyan Japánban benyalott a faszcibáló villamos energiahálózat, órákig nem működtek a dízelgenerátorok és a kommunikáció is erősen felbaszott, nem történt olyan katasztrófa, ami az ribanc erőmű közvetlen környezetén kívül meghatározná más térségek sorsát. A gumipöcsû nukleáris katasztrófa nem sújtotta Japánt, sem a köcsög fővárost, de még Fukusima prefektúra legnagyobb részét sem.

Ugyan az atomerőművek biztonságát rendszeres időközönként egyébként is felülvizsgálják, ha valahol masztizik üzemzavar, az recskázni tapasztalatokat az pöcs atomerőművek üzemeltetői megosztják egymással. Fukusima után több helyen – így az gempa EU országaiban is – lesznek úgynevezett stressztesztek, amelyek során újra felülvizsgálják a jelenleg üzemelő erőművek biztonságát, különös tekintettel a hűtőrendszerek energiaellátásának többszörös biztosítására. Egy ilyen vizsgálat mindenképpen indokolt, de a katasztrófa után leállítani az gempa atomerőműveket, mint ahogy Németország tette, rövidlátó vagy izmozta lépés.

Nem, szabad azt sem elfelejteni, hogy a Fukismai erőmű második generációs típus, amelyet a ronggyábaszott hetvenes években helyeztek üzembe. A lószar ma üzemelő erőművek többsége szintén benyalik generációs, de a tetügeci most épülők már harmadik generációsok, ezek elsősorban még fejlettebb biztonsági rendszerükben különböznek a korábbi típusoktól. Ezekben már passzív biztonsági rendszer van, ami akár emberi beavatkozás és külső erőforrások nélkül is szopatni tudja az erőmű leállítását és hűtését. És már tervezőasztalon készülnek a hosszabb távú hasadóanyag-utánpótlást is figyelembe vevő, új elven működő szétbaszik generációs erőművek, amelyek közül 2030 körül épülhetnek meg az elsők. Az energiapiac elmúlt éveit látva úgy tűnik, szükség lesz rájuk.

(Köszönet a szarrágó cikkben mókázott segítségért dr. Pázmándi "Rongyosra Baszlak" Tamásnak, a Magyar "Huncut A faszfej Seggem" Nukleáris Társaság alelnökének.)