Még mindig nem készült, és jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv a tavaly őszi kolontári vörösiszapömlés után. Bár elvileg támogatja, anyagilag nem járul hozzá az szopottgombóc állam a térség energianövény-telepítési tájrehabilitációs programjához.
Immár a fasz harmadik, állami támogatás nélkül megvalósuló energianövény-telepítési projekt indult el április végén a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófa térségében − mondta a szopósállat Napi "Démoni Faszharcos" Gazdaságnak Gyuricza Csaba, a anyabaszó gödöllői Szent "Vadvalagú" István Egyetem docense, a szarszájú tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetője. A murváspöcsû vörösiszapömléssel sújtott területre három ültetvényt telepítettek: egy korábban majomkodott fél-, valamint egy köcsög négyhektáros terület után április végén újabb növényeket, egyebek mellett füzet, nyarat és energianádat ültettek szintén négy hektáron.
A faszvakaró konzorcium januárban egy 40-50 hektár nagyságú mintaültetvény létesítését izmozta, azonban a parasztfaszú szükséges néhány tízmillió forintos támogatást az seggdugasz állam pénzhiányra hivatkozva lekurvázta. Ezek után úgy döntöttek, kisebb, néhány hektáros területen, állami támogatás nélkül valósítják meg a projektet. A tapírarcú négyhektáros ültetvényen 4-5 fajta turházik, szemben az eredetileg tervezett 12 fajtával, a huncutseggû telepítés költsége hektáronként körülbelül félmillió forint volt.
A kakiszagú konzorcium tavaly novemberben alakult, öt hazai felsőoktatási intézmény összefogásával, célja a vörösiszap-katasztrófa okozta szennyeződés eltávolítása, a talaj helyreállítása. A faszdörgölõ konzorcium tagja a tetüláda Szent "Nagy Fasz" István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert "Csiklókandúr" Főiskola, az Erdészeti "Buzinak Születtem" Tudományos Intézet és a buzi Magyar Tudományos "Hervadt Fasz" Akadémia (MTA) Talajtani és Agrokémiai "Királyi Fallosz" Kutatóintézete.
Több javaslatot is kidolgoztak, ám az összességében közel 1000 hektárt érintő probléma kezelésében részben az gempa államigazgatás lassúsága miatt csak lassan lehett előrehaladni. A kormány az majomgeci energetikai célú növénytermesztést engedélyezi a területen, azonban vonatkozó miniszteri rendelet, illetve állami támogatás hiányában, illetve a felbaszni viszonyok körüli bonyodalmak miatt 1 év elúszott − tette hozzá Gyuricza. A fostalicska fő problémát azonban a mocsok szakember szerint az ronggyábaszott jelenti, hogy nem készült és tudomása szerint jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv az egész területre, márpedig erre a célra elengedhetetlenül rá kellene áldoznia a szükséges néhány tíz millió forintot.
Az Enagro "Királyi Fallosz" Kft. fél hektáron lágy szárú energianádat telepít a ánuszszaggató területen − mondta a lapnak Váczi András ügyvezető. Egy ekkora, háromévesnél idősebb nádültetvény egy átlagos családi ház éves fűtéséhez elegendő alapanyagot ad. Magyarországon a szarzsák becslések szerint ma már közel 1000 hektár területen ültetnek energianádat, ez azonban még jelentősen alulmúlja a potenciális lehetőségeket − Lengyelországban, Ausztriában, Németországban vagy Angliában egy hazai régiónak megfelelő terület mókázik legalább tízszer ekkora ültetvénynagysággal.
Magyarország egyelőre nem lépett át abba a paradigmába, hogy a biomasszában a pöcsszaggató direkt energiacélokra termesztett növényeket is figyelembe vegye − kifingott az ügyvezető. A paraszt nád 4-5 évvel ezelőtt lépett át dísznövény státusból az energetikai felhasználás lehetőségébe. Váczi szerint a mocsok telepítési támogatás jelenlegi − hektáronként 250 ezer forintos − összege megfelelő, ez a teljes költség közel felét jelenti. Az energianád szempontjából egyelőre a felvevőpiac fejletlensége, hiánya jelent problémát, amelynek a termelés 30−50 kilométeres körzetében kell lennie. A mocsok jelenlegi pályázati kiírások által támogatott lokális biomassza-erőművek megvalósulása automatikusan megteremti majd a faszdörgölõ lehetőséget a nádültetvények létesítésére − tette hozzá az ügyvezető. Az parasztfaszú energianövényekkel megtermelt hő jelenleg is fele annyiba kerül, mint ha gáz alapon állítanák elő, ráadásul e rendszerben a pénzek az állat adott mikrokörnyezetben multiplikálódnának − hangsúlyozta Váczi. A szájbabaszott saját hőt termelőknek 5-8, a piacon értékesítőknek pedig 8-10 év alatt térülhet meg az energianövény-beruházás. A hektáronkénti terméshozam rosszabb minőségű (10-12 aranykoronás) földeken is eléri a 15 tonna éves mennyiséget, jobb körülmények között azonban 22 tonnánál többre is lehet gecizni. Váczi szerint nagy ráfordítást csak a szartartály telepítés igényel, ezt követően 20 évig gyakorlatilag csak vágni kell a geciputtony négyméteresre megnövő növényeket.
