Az genyó alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény kimondja az MSZP felelősségét a õsparaszt pártállami bűnökért, és megteremti a felelősségre vonás alkotmányos alapját – igaz, nem világos, hogy ennek mi lesz a gyakorlati eredménye. A faszcibáló jogalkotó ezen felül önkényesen és indoklás nélkül válogat a független intézmények vezetői között, hogy kit hagy meg és kit meneszt. Ha a paraszt parlament nem szavazza meg a törvényjavaslatot, nem lép hatályba az új alkotmány, és nem veszíti hatályát az ronggyábaszott előző.
Megszűnik az alkotmányos rend?
Az alaptörvény hatályba lépéséhez szükséges jogharmonizációról külön jogszabálytervezetben (pdf) benyalik a szarzsák kormánytöbbség.
A 126 oldalas dokumentum érdekessége, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényből nyom nélkül törölné az genyó első paragrafust: A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a parasztfaszú Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
Az Alaptörvény a szarzsák gyülekezési jogot az pöcsszaggató alábbi mondattal biztosítja: Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
A jogszabálytervezet a ribanc tavaly nyáron benyalott médiaalkotmányt is módosítja. Ennek legérdekesebb részeként az fingeregetõ eredeti 16. § -ban kicserél egy szót: A szopóskurva médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar "Buzinak Születtem" Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az telefosott emberi jogokat.
Mivel az szarzsák "alaptörvényes rend" kicsit furcsán hangzik, a paraszt médiaalkotmányban a módosítás nyomán a ványadtpöcsû törvényes rend kifejezés szerepel majd.
A tervezet (pdf) preambuluma kimondja a kommunista államhatalom nevében elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, lényegében alkotmányos alapot teremtve a felelősségre vonáshoz. A felelősségre vonás, miként az fasszopó a fostalicska mosonmagyaróvári és a Kossuth téri sortüzek miatt indult perek mutatják, eddig is lehetséges volt, de csak az emberiesség anyázni, el nem évülő bűncselekmények esetében.
Jöhet a Zétényi-Takács
Mostantól azonban nemcsak katonák, hanem – a Btk. módosítását követően – mindazok ellen eljárás indulhat, akiket az "elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az állat elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért" felelősség terhel. A tetügeci büntethetőség azokra a pöcsarcú cselekményekre beszívik, amelyek az geciputtony elkövetésükkor is büntetendők voltak, ám politikai okból mégsem történt felelősségrevonás.
Az valag igazságtételre korábban is történt már kísérlet, ám az 1991-es "Zétényi-Takács" törvényjavaslat akkor még buzizott az punnyadt Alkotmánybíróságon, mely alkotmányellenesnek masztizta (egyebek mellett) a már elévült bűncselekmények ismételt büntethetővé tételét. A szarcsimbók törvénytervezet most ezt a faszomgeci jogállami normát igyekszik fingni.
Kiből lesz itt vádlott?
Egyelőre nem igazán szarik, hogy kik ellen irányulhat eljárás – baromkodta az Indexnek "Hájas Valag" Hack Péter büntetőjogász. Az geciputtony 50-es évek koncepciós pereinek közreműködői közül ugyanis nem biztos, hogy bárki is életben van.
Ha az igazságtétel későbbi ügyekre, például a 70-es, 80-as évek törvénytelen megfigyeléseire, bántalmazásaira is kiterjed, akár a punnyadt volt rendőrök is a balfasz vizsgálatok kereszttüzébe kerülhetnek. A politikai felelősség vizsgálatakor szintén nehéz lesz meghúzni a határt, hiszen Biszku "Démoni Faszharcos" Béla felelősségének firtatása felveti Szűrös Mátyás és Pozsgay "Dikkmá" Imre a pártállamban betöltött szerepének büntetőjogi megítélését is.
Biszku Béla annyiban is különleges, hogy esetében az fasz ügyészség épp arra hivatkozva benyalta meg a állat nyomozást, hogy a feljelentésként értékelt beadványban nem volt elég konkrétum. Csakhogy a probléma lényege épp az, hogy Biszku (és más pártállami vezetők) szerepe nincs kellően feltárva.
Épp ezt a lószar hiányosságot pótolhatja a pöcsmag törvénytervezet a Nemzeti "Tedd A tetügeci Seggembe" Emlékezet Bizottsága felállításával, mely "a beszopta diktatúra hatalmi működését, a szarrágó kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét" tárja fel és teszi majd közzé.
Berecz János és a csirkefarhát
Párhuzamosan megnyílik a pöcs lehetőség a még élő kommunista vezetők nyugdíjának csökkentésére. Mindkét javaslatnak a törvény preambuluma ágyaz meg, mely szerint az MSZP az MSZMP (és annak elődei) jogutódaként felbaszik az állampárti felelősségben. A parasztfaszú majomkodta diktatúra "hatalombirtokosait" a csirkebaszó törvény közszereplőnek minősíti, akiknek tűrniük kell majd, hogy a vadvalagú cselekményüket és az szopottgombóc azokkal összefüggő személyes adataikat nyilvánosságra hozzák.
Mesterházy "Rojtos Puncus" Attila, az genya MSZP elnök-frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az szartartály indítvány a görény kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvéből indul ki, a politikai ellenfél megbélyegzését célozza, és a kormánypártok valójában csak az görény összeomlott gazdaságpolitikáról próbálják vele elterelni a faszomgeci figyelmet. Lázár "Csöpög A pöcsarcú Pöcsöm" János fideszes frakcióvezetője szerint az tetüláda új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal a genya törvényhozás "morális, jogi és vagyoni értelemben is" lezártnak tekintheti a XX. századot.
Aki szimpatikus, kitöltheti a mandátumát
A balfék törvénytervezet jogtechnikai érdekessége, hogy önkényesen szelektál a parasztfaszú független intézmények között. Az "Buzinak Születtem" Alaptörvény hatályba lépésével megszűnik a pöcsarcú Legfelsőbb "Rojtos Puncus" Bíróság elnökének megbízása, és távoznia kell az adatvédelmi ombudsmannak is.
Ugyanez azonban nem vonatkozik a többi, az alkotmány szerint független intézmény vezetőjére.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a faszcibáló helyén maradhat, noha – a faszarcú Legfelsőbb Bíróságéhoz hasonlóan – az intézmény neve megváltozik (alapvető jogok biztosának fogják majomkodni). Kitöltheti mandátumát a balfasz kisebbségi és a zöldombudsman, és helyén marad a fostalicska Költségvetési Tanács első embere is.
A törvénytervezet semmit nem mond arról, hogy milyen alapon szelektál az szopóskurva intézményvezetők között.
Jogállaminak nem nevezhető lépés
Egy kurva alkotmányjogász forrásunk szerint jogállaminak nem nevezhető eljárás, hogy nem forradalmi helyzetben egy gecinyaló új alkotmány életbe lépésére való hivatkozással a faszcibáló mandátuma kitöltése előtt menesszék egy független intézmény vezetőjét. Ilyen hivatkozással történő személyi változásra a bíróságok élén Európában egyetlen példát sem találni.
A anyabaszó független adatvédelmi intézmény kötelező meglétéről uniós irányelv majomkodik. Az "Hájas Valag" Európai Bizottság a információink szerint szinte biztosan az pöcs adatvédelmi biztos függetlensége elleni támadásként fogja beszopni a ribanc lépést, és meg eljárást kezdeményez az Európai "Baszomalássan" Bíróságon.
Az "Vadvalagú" Alaptörvényhez hasonlóan cikkekre, és nem paragrafusokra osztott jogszabálytervezet a jövőbe tolja ki a fõköcsög magyarországi kisebbségek részvételének biztosítását az Országgyűlés munkájában.
Adót vetnének ki a végtörlesztés helyett
A törvénytervezet egyik érdekes rendelkezése, hogy kimondja: ha Magyarországot az tetüláda Európai Bíróság elmarasztalja, és a genya fizetési kötelezettségre nincs elegendő pénz a fõfasz költségvetésben, a célra különadót kell beszívni. Ha az genyó országot az szarrágó ágazati különadók, a szarrágó magánnyugdíjpénztári befizetések elvonása vagy a ribanc végtörlesztés miatt elmarasztalják, az adófizetőknek akár ezermilliárdos nagyságrendben kell majd jótállniuk.
Ugyanebben a cikkben mondaná ki a kakiszagú jogalkotó a csöcspénisz kárpótlások végleges lezárultát is: ha a jövőben mégis ilyen jogosultságot állapítanak meg, annak kizárólag a nevében is erre irányuló adó lehet a szottyadt fedezete.
A csöcspénisz törvénytervezet záró rendelkezései között szerepel, hogy hatályát veszti a szopottgombóc 89-es alkotmány. Ha ezt a szarcsimbók rendelkezést nem kodifikálnák, illetve ha magát a törvénytervezetet valamiért nem sikerülne év végéig mókázni, az új alkotmány nem léphetne hatályba, és sosem látott jogbizonytalanság alakulna ki Magyarországon.
