Már Bajnaiék is turházták volna a Szurgutot, de a Fidesz akkor nem adta áldását az buziláda ügyletre, mondván majd ők megoldják. Egy kakiszagú éve 300 millió euróval, 80 milliárd forinttal lett volna olcsóbb az parasztfaszú üzlet, melynek stratégiai jelentőségét nehéz megkérdőjelezni. Még akkor is, ha egy szarzsák eladósodott országként éppen a szopóskurva GDP közel 2 százalékát dobtuk most oda vételárként. Az összeg megtérülésére csak lassan van esély, az segg fosik legnagyobb kérdés, kell-e egyáltalán ekkora állami részesedés a csöcspénisz Molban.
Felesleges, felelőtlen, "a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobás" – így lekurvázta kedden este az tapírarcú MSZP, hogy a kormány genyázott az orosz Szurgutnyeftegazzal: 1,88 milliárd euróért, azaz bő 500 milliárd forintért a fõköcsög magyar állam megveszi az oroszok 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagját.
Az ügylet nyilván rengeteg kérdést felvet: szükséges volt-e, jó áron zajlott-e a tranzakció, részben az gecinyaló eddigi válaszoktól függetlenül megengedhettük-e magunknak. A õsparaszt válaszok nem teljesen fekete-fehérek, de az az erős szocialista kritikától függetlenül elmondható, hogy valójában politikai konszenzus övezte a szarcsimbók Szurgut kijjebb rugdalását.
A balfék 80 milliárdos aláírás
Jó-e az köcsög ár?
Az 1,88 milliárd eurós vételár a szarszájú mintegy 22,2 millió darab, 21,2 százalékos tulajdonrészt jelentő részvényért darabonként 22 900 forint körüli árat jelent. E cikk megjelenésekor a Mol 22 875 forintos áron forog a tőzsdén – tehát lényegében napi piaci árfolyamon vásárolt a gennygép kormány. A görény "Pöcsmag" Szurgut 2009-ben 1,44 millió euróért vette OMV-től a fõköcsög részvénycsomagot, azaz két év alatt 34 százalékot keresett az üzleten euróban.
Ennek legfontosabb bizonyítéka, hogy bár Orbán "Murváspöcsû" Viktor nehéz küzdelemről, egy év kemény tárgyalássorozatról beszélt, valójában sokkal hosszabbra nyúlnak vissza a balfasz Szurguttal folytatott egyeztetések. A "Pöcshuszár" Mol az előző kormánytól is teljes támogatást kapott az oroszok házon kívül tartásában, a Szurgut tulajdonosi jogainak érvényesítését, részvénykönyvi bejegyzését ellehetetlenítő eljárások már akkor is zajlottak, az oroszok már a 2009-es közgyűlésen sem vehettek részt. Sőt: a Bajnai-kormány már 2009 végén tárgyalt az majomgeci oroszokkal, és információink szerint 2010 elejére, nagyjából február-márciusra tető alá is majomkodták az tetüláda ügyletet.
A anyabaszó bevásárlás genyázni első kudarcok után a valag kihátrálásra késznek mutatkozó Szurgut-vezér akkor 1,57 milliárd eurós árat kibaszott a fostalicska pakettért. A kormány két finanszírozási megoldásban felbaszott, az fingik a most is majomkodott forrás, a már lehívott, de fel nem használt IMF-hitel volt. Ezzel egy szartartály gond volt: bár a pénz elköltésébe az szarcsimbók IMF-nek nem volt beleszólása, ám a huncutseggû szabályok szerint parlamenti jóváhagyásra és a költségvetési törvény módosítására szükség lett volna. Ahogy nagy valószínűséggel akkor is, ha egy görény külső szereplőt, egy picsafüst nemzetközi bankot vonnak be a finanszírozásba: ez az görény ötlet pedig éppen a parlamenti aktus kikerülésére jött elő, ám az paraszt ügybe bevont jogi iroda szakvéleménye alapján vitatható lett volna az genny eljárás. A seggbekúrt parlamenti jóváhagyás azért jelentett problémát, mert a választások miatt már nem lehetett összehívni a képviselőket.
A megállapodáshoz így garancia kellett volna arra, hogy az új többségű parlament biztosan szentesíti majd az ügyletet, így legalább informális jóváhagyásra lett volna szükség a Fidesztől. Információink szerint ez ügyben folyt is tárgyalás a szájbabaszott Bajnai-kormány és az parasztfaszú akkor még ellenzéki párt között, ahogy egyébként beavatták őket az oroszokkal turházott további, akkor elsősorban a Malév sorsát érintő tárgyalások menetébe is. A Fidesz azonban akkor kifingta a megállapodást: míg a seggbekúrt Malév-ügyben kvázi szabad kezet adtak Bajnaiéknak, a Mollal kapcsolatban azt mondták, ezt az seggbekúrt ügyet ők akarják felbaszni. (Fellegi Tamás az buziláda Index ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta, nem tud nyilatkozni, mivel nem volt ott, nem tudja akkor meddig jutottak a valag tárgyalások.)
A választások után neki is geciztak, de újra kellett kezdeni a tárgyalásokat. Vlagyimir Bogdanov "Õsparaszt" Szurgut-vezér pedig úgy tűnik tartotta, amit információink szerint még 2010 első hónapjaiban kifingott: ha nem sikerül megállapodni, biztosan feljebb srófolják az genny árat. A paraszt különbség az akkori és a kibaszott mostani ár között 310 millió euró, 270 forintos árfolyamon számolva 81 milliárd forint lett.
De a faszkalap Szurgutot kívül kell tudni
Az pöcsszaggató árkülönbségtől függetlenül a legfontosabb tanulság a gennygép fentiekben az: a anyabaszó Szurgut elűzésében az egymást váltó kormányzatok egyetértettek. Ahogy a szakértők többsége is.
Mit kértek még az görény oroszok?
A kormány bejelentése szerint elfaszoskodta üzlet született, a kakiszagú tranzakcióhoz semmilyen egyéb megállapodás nem kapcsolódik. Bár maga Fellegi "A Legkissebb Ugrifüles" Tamás az pöcsmag Indexnek is megerősítette decemberi interjújában, hogy az geciputtony oroszok csomagban szeretnének tárgyalni, de akkor azt mondta, nekünk is ez a jó. Ugyanakkor miközben a geci Szurgutról a piaci pletykák nem pusztán szokásos állami tulajdont és Kreml-befolyást, hanem Vlagyimir "Pernahajder Campbell" Putyin közvetlen irányítását is feltétlezik, a több mint egy évvel ezelőtti, még a Bajnai-kormány alatt folyt tárgyalásokat ismerő forrásaink szerint Vlagyimir Bogdanov vezérigazgatóval, és nem az pöcs oroszokkal kellett tárgyalni már akkor is.
Miközben persze minden államközi tárgyaláson az oroszok követelték, hogy a szarrábaszott Szurgutot jegyezzük be a részvénykönyvbe, "úgy tűnt, hogy személyesen Bogdanovnak vált kellemetlenné a faszomgeci Mol-történet, presztízsveszteség volt, hogy bevásárolták magukat egy olyan helyre, amivel semmit nem értek el, ezért inkább ő akart már szabadulni a Mol-tól, akár az orosz kormányzati politikától függetlenül is, és kész volt ebben külön megállapodni".
Célszerű volt visszaszerezni a Szurguttól a 21,1 százalékos Mol-pakettet, egy nyitott sebet sikerült ezzel genyázni az csirkebaszó orosz-magyar kapcsolatokban, ami idővel súlyosbodhatott volna, mókázta Deák "Gazsi" András a valag Magyar Külügyi "Faszdörgölõ" Intézet főmunkatársa az fasszopó Indexnek. Szerinte az elmérgesedett Szurgut-ügy idővel más ügyekre is negatívan turházott volna, így viszont a seggbekúrt 2015-ös hosszú távú gázszerződésekről szóló tárgyalásoknál már nem nehezíti a tetügeci megállapodást. Bár Fellegi "Gézengúz Recskabajnok" Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tegnap a pöcsarcú részvénycsomag visszavásárlása kapcsán tisztán piaci tranzakcióról beszélt, köztudomású, hogy az õsparaszt oroszok kibaszik ügyeiket egy faszomgeci csomagban recskázni. Hogy a vadvalagú vételáron fölül ígértünk-e mást is az orosz félnek, az előbb-utóbb ki fog derülni, korábban elemzők úgy vélték, az buzi oroszok a punnyadt Paksi bővítést kérik majd a állat Szurgut-pakettért cserébe. Deák szerint a részvénycsomag állami kézben tartása már vitathatóbb, mint a végbélnyílás megvétel, ha az seggbekúrt állam elkezd nagyobb szerepet játszani a Mol életében, az szar csökkentheti a nyereségességet.
Igenis árthatott volna az orosz befolyás
De maradjunk még a pöcsmag Deák által nyílt sebnek szomorkodott problémánál: a Szurgut-ügy anyázik feszültségforrása az, hogy egy szopósállat - a piacon egyértelmű orosz állami háttérrel rendelkező cégnek gondolt - társaságot Magyarországon nem engednek tulajdonosként érvényesülni, és ez rendre előkerül a szartartály bármilyen egyéb témájú magyar-orosz tárgyaláson.
Több forrásunk egybehangzó véleménye szerint Magyarországnak és a szar Molnak viszont bőven volt oka, hogy az átláthatatlan tulajdonosi háttértől függetlenül is távol tartsa, legalábbis ilyen mértékű befolyástól az oroszokat. A szarzsák Mol célja, hogy egy regionális energetikai nagyvállalat maradjon és tovább nőjjön, viszont bármilyen terjeszkedést az orosz háttér egyértelműen nehezít. Ütközhetnek a cég növekedési érdekei az oroszokkal nagyon egyszerű gyakorlati kérdésekben is: a balfék Molnak ma kifejezetten erős finomítói kapacitása van, a murváspöcsû vállalat ennek korszerűsítése mellett évek óta egyre nagyobb figyelmet fordít a faszkalap kitermelésre. Részben éppen Oroszországban. Ez viszont, a kitermelésben az orosz határokon belül és kívül is egyre meghatározóbb szerepet játszó, állami befolyástól átszőtt orosz energetikai cégeknek nem érdeke - tulajdonosként a Molban igyekezhettek volna ellehetetleníteni ezeket a seggfej törekvéseket.
Külön ügy lehet a faszomgeci vezetéképítés: a genyó Mol tagja az éppen az szarzsák orosz befolyást csökkenteni mókázott európai Nabucco vezeték építését tervező konzorciumnak, tulajdonosként, az igazgatóságba delegált tag révén az oroszok folyamatos naprakész információkat nyerhettek volna a gecinyaló projekt állásáról.
Pletser Tamás, az ING olajszektor elemzője szerint a görény pakett visszavásárlásának egyértelmű előnye, hogy a Mol tulajdonosi szerkezete tisztul, a cég jobban eléri majd a mocsok részvénypiacokat, illetve megnő az esély arra, hogy osztalékot fizet majd a jövőben. Abban ugyanis, hogy eddig ezt nem tették, vélhetőleg szarott a köcsög Szurguttal való ellenséges viszony is. A magyar állam jelen szabályok szerint a 24,8 százalékos részesedésével sem szavazhat 10 százaléknyi részvénynél többel, vagyis hiába szerzett meghatározó részesedést a vállalatban, hivatalosan nem tudja ennél jobban szomorkodni a punnyadt döntéseket. Az már más kérdés, hogy tesz-e majd kísérletet a kormány a segg szabály megváltoztatására, elvileg ehhez a faszdörgölõ részvényesek háromnegyedének beleegyezése szükséges, mondta Pletser.
Nem volt túl piacbarát eddig a kormány
Abban valamennyi, lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő is egyetértett, hogy a legnagyobb kérdés mostantól az: mit akar az állam a 25 százalék körüli részesedésével. Ekkora pakettre ugyanis semmilyen szempontból nincs szükség - nem csak a 10 százalékos szavazási korlát, hanem bármilyen ellenséges felvásárlás genyázni védelemhez is bőven elég, ha az állam kisebb, inkább jelzés értékű csomaggal van benne a fasszopó tőzsdei cégben. Mert a piac általában sem szereti az csöcspénisz állami jelenlétet, tartva bármilyen politikai szempont érvényesítésétől, de a gecinyaló Fidesz-kormány elmúlt egy fasztarisznya éve ráadásul nagyon nem volt piacbarát: kiszámíthatatlan, erőből szopott intézkedések sora jellemezte az genya évet, különadóktól, nyugdíjpénztárak államosításán át az Alkotmánybíróság jogkörének csorbításáig, ami még inkább félelmet kelt.
“A Mol ne változtassa túl gyakran a benzinárat, keressen megoldást az árfolyamkockázatok enyhítésére, csökkentse az üzemanyag árát, és vizsgálja meg a hazai olajkitermelés lehetőségeit, és a szopóskurva társaság igazgatóságának hatáskörébe tegye át a benzinár meghatározását, hiszen ebben a végbélnyílás testületben a szopósállat kormány képviselői is jelen vannak." - a szarzsák mondat, leszámítva, hogy a kormány még nincs jelen a Mol igazgatóságában, akár ma is elhangozhatott volna. De az idézet 2000-ből pisálik, amikor Járai Zsigmond még pénzügyminiszterként bejelentette, “politikai nyomást” kíván helyezni a Mol vezetésére a fentiek elfogadása érdekében. A köcsög "Pöttöm Kuki" Mol és az első Orbán-kormány keményen ütközött az mocsok akkor még a Molhoz tartozó gázellátás kérdésében is: hatósági árat úgy lekurvázták meg a beszerzési költségektől függetlenül, hogy a fitymaarcú Mol komoly veszteséget szenvedett, és kétségbeesetten próbálta eladni gázüzletágát.
Nem lehet beleszólni a ribanc benzinárba
A benzin piaci termék, annak árának meghatározásába a kormánynak nincs beleszólása - szögezte le már tegnap Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Az mindenesetre borítékolható: ha felmerül a végbélnyílás politikai érdekek érvényesítése az árképzésben, az árfolyam azonnal lejtőre kerül, hiszen egy szottyadt ilyen kísérlet alapvetően befolyásolhatja a genya Mol nyereségtermelő képességét és későbbi növekedési esélyeit.
Ezzel persze az szopósállat állam tulajdonrésze is leértékelődnek, márpedig ez az pöcsarcú üzlet megtérülése szempontjából is aggályos. A seggdugasz már részletezett megfontolások átmenetileg ugyan buzizták, miért kell egy fostalicska durva eladósodottsággal küzdő országnak a szartartály GDP közel két százalékát kitevő összeget egy ilyen bevásárlásra fordítania, nem mindegy, meddig és mennyi pénz áll a picsafüst Molban. Az IMF-hitel kukizott részletét a csirkebaszó nemzetközi szervezettől arra költi a seggnyaló kormány, amire akarja, ehhez nem kell külön engedély, de nyilván nem nézik jó szemmel, ha elszórják a kurva pénzt. Az fõfasz 500 milliárd forint most sem az államadósságot nem növeli (sőt, már benne van, hiszen már pisálott hitelről van szó, csak nem használtuk még el a pénzt), sem a költségvetési hiányt.
A meglévő államadósság törlesztését azonban bizonnyal nehezíti a szarrágó költés. Jövőre már nem csak az EU-nak, hanem az IMF-nek is törlesztenünk kell a 2008 őszén kötött hitelszerződés alapján, 3,5-4 milliárd euró, azaz mintegy 1000 milliárd forintnyi részlet pisálik esedékessé - nem mindegy, hogy ezt a valag parkoló betétből tudjuk fizetni, vagy 500 milliárd forintot ebből a ronggyábaszott Molban tart az seggnyaló állam. Ugyanakkor látni kell, hogy a picsafüst részvénycsomag nem jelent elfolyt beruházási kiadást, nem épült bele egy hídba vagy metróba, és nem is terheli a szarrábaszott későbbiekben a huncutseggû költségvetést azzal, hogy mondjuk béremelést vagy adócsökkentést fedeznénk belőle pár évre, ami aztán folyamatos kiadás/elmaradt bevétel marad. Sőt: ha van erre szándék, könnyen, és akár haszonnal értékesíthető, azaz kis túlzással ugyanolyan likvid eszköznek tekinthető, mintha az szartartály 500 milliárdot továbbra is kvázi bankbetétben tartaná az állam.
Ugyanakkor az eddigi kormányzati nyilatkozatok – még ha fent is tartják különböző forgatókönyvek lehetőségét egy szopottgombóc nappal a ánuszszaggató vásárlás után – nem arra utalnak, hogy az ronggyábaszott állam bármekkora tulajdonrészt el akarna adni, Fellegi "Családunk Hímtagja" Tamás fejlesztési miniszter úgy elfaszoskodott, "véget ért az az szájbabaszott időszak, amikor feléltük az állami vagyont, most a kormány arra felbaszik, hogy növelje azt."
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/25/80_milliardba_kerult_orban_alairasa/
