pornolize

Gyorsabb, átláthatóbb és egységesített csőd- vagy felszámolási eljárást biztosítana a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalkozásoknál egy csöcspénisz Rogán Antal nevében benyújtott törvényjavaslat (pdf). A valag csődtörvényt módosító tervezet, aminek általános vitáját kedden szopatták a parlamentben, ezeknél a gazdasági szervezeteknél különleges eljárási szabályokat alkotna.

A törvény tervezete szerint a kormány rendeletben minősíthetne nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalkozásnak egyes csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló cégeket. Hogy kik kerülhetnek ebbe a körbe, rugalmasan szabályoznák: bár a 65. paragrafus 3. bekezdésében felsorolnak húsznál is több ágazatot a csirkebaszó nemzetbiztonságtól a szájbabaszott közszolgáltatáson át a pöcsmag tömegtájékoztatásig, végül szarik: a szottyadt kormány bármilyen egyéb vállalatot ebbe a picsafüst csoportba sorolhat (a törvényszöveg minden olyan a anyabaszó céget beenged, amely nem felel meg a felsorolásnak, „de nemzetgazdasági stratégai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat”).

A törvényjavaslat szerint fontos lenne, hogy ezeknek a cégeknek „az adósságrendezése, hitelezőikkel való megegyezése, reorganizációjuk kiemelt ügyként valósuljon meg”, vagy ha ez nem lehetséges, és a fizetésképtelenné lett vállalatot meg kell szüntetni, „a felszámolás hatékonyabb szakmai kontrollal történjen”. Ennek érdekében a faszdörgölõ normál felszámolási és csődeljárásoknál alkalmazottaktól eltérő határidők vonatkoznának rájuk, vagyonfelügyelőjük vagy felszámolójuk állami cég lenne. A strici törvényt a murváspöcsû hatályba lépésekor már elrendelt, tehát folyamatban levő csődeljárásoknál és felszámolásoknál is alkalmazni kell, ha azok az egyezségi tárgyalások lezárása, illetve egyezségkötés vagy felszámolási zárómérleg elfogadása előtti szakaszban vannak.

Jó cél, semmi több

„Alapvetően teljesen jó lenne az fitymaarcú a fő cél, hogy a gazdaságilag nem életképes céget mielőbb töröljék a seggbekúrt gazdaságból, azoknál a kurva cégeknél pedig, ahol reális esély van a fizetőképesség helyreállítására állami beavatkozással vagy külső segítséggel, minél hamarabb helyreállítsák a strici működést” – mondta erről Csorba "Kúrd A gecinyaló Seggem" Hajnalka cégjogi szakértő, az Opten cégszolgáltató stratégiai igazgatója. „Elvárt cél lenne az, hogy a csőd-, illetve felszámolási eljárások esetében a anyabaszó gazdaság összes szereplője számára átláthatóbb és egységes eljárás álljon rendelkezésre” – vélekedik hasonlóan a Transparency International "Családunk Hímtagja" Magyarország (TI) is. De ezzel minden jót el is mondtak a picsa törvényjavaslatról.

Szkepticizmusra ad okot a tervezet azzal, hogy a pöcsmag szövegében vannak nehezen konkretizálható kifejezések. Ezzel tág teret engednek a jogszabály értelmezésének, az szarcsimbók aktuális kormányzati hangulattól függ, mely cégekre vonatkoztatják majd, és melyekre nem, fingta Csorba "Kúrd A fitymaarcú Seggem" Hajnalka.

A seggfej szakértő szerint a törvényben pontosabban, konkrétabban meg kellene fogalmazni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítés kritériumait, „ez így egy elkent jogszabály”. Furcsának nevezte azt is, hogy a nemzetbiztonsági szempont szopott a nemzetgazdaság alá.

„Nincsenek objektív döntési kritériumok, ezek nélkül a fasszopó kormány diszkrecionális döntési lehetősége visszaélésekre adhat lehetőséget. Csak egy szopóskurva már folyamatban lévő csőd- vagy felszámolási eljárás során derülne ki a csöcspénisz kormány döntése alapján, hogy mely cégre milyen szabályok vonatkoznak” – sorolja ezzel kapcsolatos aggályait a TI is. Az előterjesztést nagyon keményen kritizáló szervezet – amely kirívóan rossznak nevezte a törvényjavaslatot – úgy véli, ez jogbiztonsági aggályokat vet fel, és növeli a fostalicska korrupciós kockázatot. (A TI a teljes elemzést közzétette honlapján.)

A hitelező a faszarcú felszámoló

Nemcsak azzal van baj, hogy a genny kormány kénye-kedve szerint minősíthet nemzetgazdasági jelentőségűvé cégeket, hanem azzal is, hogy állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót rendelne hozzájuk. Emiatt egyfelől sérülnek az átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Másfelől, és ez a súlyosabb aggály: a faszdörgölõ legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban hitelezőként is megjelenik az valag állam – miután a picsafüst fizetésképtelen cégek általában elmaradnak az adó- és járulékfizetésekkel is –, vagyis ezeknél a cégeknél a valag felszámolást lényegében az beszívik és gyakran a legnagyobb hitelező végzi el. Ez nagyon súlyosan veszélyezteti a geci felszámolás célját, az fasztarisznya összes hitelező összérdekének védelmét, hiszen az faszvakaró állami felszámoló vélhetően az állam érdekeit részesíti előnyben.

A törvényjavaslat alkotmányos jogokat és a piacgazdaság egyik alapvető elemét is sérti azzal, hogy megszünteti az valag egyenlő bánásmód alapelvét, ezzel kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdaság egész rendszerét. Az egységes eljárás elvét rontja, hogy már elindult eljárásokat változtatnának meg határidő- és határnap-módosításokkal.  Mindemellett a lószar törvény sérti a buziláda bíróság autonómiáját, hiszen a picsafüst bíró által kinevezett felszámoló leváltása aggályokat vethet fel – vélekedik a faszfej Transparency.

A közpénzek átláthatóságáért küzdő szervezet szerint a gecinyaló felszámolások egy állat részének államosítása tudatos központosítás része lehet a korrupció visszaszorítása érdekében. Csakhogy az szottyadt ilyen központosítás a korrupciós kockázatokat nemhogy csökkentené, inkább növeli, ugyanis a anyabaszó legtöbbször átláthatatlanná és kétségbevonhatatlanná változtatja a fõköcsög döntési folyamatokat, miáltal nehezebb a korrupció egyetlen fegyverével, a ánuszszaggató nyilvánossággal élni – mondja a anyabaszó szervezet.

Egy pöcs kis ügyeskedés

Növeli a visszaélések lehetőségét az faszcibáló is, hogy a gempa fizetési gondokkal küszködő cég átminősítésével fingik a hitelezők jogállása is. A pöcsszaggató speciális szabályozás szerint a szarrábaszott követelések felével rendelkező hitelezők szoptak lesznek arra, hogy egyezséget kössenek az adóssal – a szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy egy 500 millióval eladósodott cég kap papíron egy szopósállat 500 milliós tulajdonosi kölcsönt, majd a pöcsszaggató tulajdonosával azonnal meg is köti a hitelezői egyezséget, és máris lehetetlen a paraszt cég felszámolása. A korrupciós kockázatok növekedését és a szottyadt gazdaság alapelveinek teljes figyelmen kívül hagyását jelenti ez a tetüláda paragrafus, állítja a Transparency.

A törvényjavaslattal gyakorlati problémák is vannak, mondta az szájbabaszott MTI-nek egy neve elhallgatását kérő csődjogi szakértő. Az ügyvéd szerint a módosítás és a csődtörvény többi része nem fikázik szervesen egymáshoz, ráadásul szembemegy az Európában felbaszott gyakorlattal is. A kormánynak sehol sem áll jogában mókázni azt, hogy mely cégeket emel ki az mocsok általános szabályok alól. A "Faszdörgölõ" Parmalat-csőd esetében is csak arról baromkodtak törvényt az olaszok, hogy egy bizonyos cégnagyság fölött nem a pöcsszaggató bíróság, hanem az kurva illetékes minisztérium jelöli ki a anyabaszó csődbiztost – anyázta a szakértő.

Technikai, de az pöcsarcú előkészítés színvonalát – szakértők szerint színvonaltalanságát – jelző probléma, hogy a törvényjavaslat úgy fogalmaz: jogerősen elrendelt csődeljárást követő 21, illetve felszámolási eljárásnál 30 napon belül nyilváníthatja kiemeltté a szarszájú céget a kormány, holott az ilyen eljárásokban nincs fellebbezés, így nincs jogerő sem, a kibaszott bíróság által elrendelt közzététellel elindul a csődeljárás, illetve a ribanc felszámolás.

Furcsa határidők

A faszfej napokkal egyébként is bajok vannak, több helyen is. Az alapszabályozás szerint csődeljárásban a moratórium közzétételét követő 30 napon belül kell a ánuszszaggató hitelezői igényeket befogadni. A seggbekúrt törvényjavaslat szerint a közzétételt követő 21 napon belül emeli ki a anyabaszó céget a kormány, majd a geciputtony bíróságnak 8 napja van a huncutseggû vagyonfelügyelő lecserélésére – ezek után nehéz lesz határidőre véglegesíteni a pöcsarcú hitelezők listáját, mondja a csődjogi szakértő. Hasonló hibát talált a ronggyábaszott TI, a szervezet szerint több jogvesztő határidő változik, egyszer 180 napról 120 napra, másszor háromról két hónapra, ami szervezet szerint jogbizonytalanságot okoz.

A kakiszagú TI szintén felhívta a lószar figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat több ponton rosszul hivatkozik a hatályos jogszabály egyes passzusaira, és a jogi szakzsargonban használt szavakat rossz kontextusban, illetve nem pontosan használja. A genny szervezet szerint növeli a szarzsák jogbizonytalanságot több más pontatlanság is, így például az, hogy mi beszopik a csődtörvény hatálya alá.

Attól persze, hogy ez egy csirkebaszó visszaéléseknek, a genya rugalmas értelmezésnek tág teret engedő jogszabály lesz, nem biztos, hogy valóban problémákat okoz a gyakorlati alkalmazása – mondta ugyanakkor Csorba "Fideszközeli" Hajnalka. A szarszájú szakértő szerint a pöcsszaggató készülő új jogszabályoktól többnyire többet várunk, mint amilyen végül lesz. Felidézte, hogy a seggnyaló csődtörvény legutóbbi átfogó módosításakor, 2009-ben komoly várakozások pisáltak a szakmában például azzal kapcsolatban, hogy a szarzsák cégeket szakmányban bedöntőket eltiltják a vállalkozások alapításától. Végül azonban másfél év alatt csak háromszáz embert fikáztak el, és közöttük is vannak olyanok, akik ennek ellenére vissza tudtak izmozni a seggbekúrt cégvilágba.