Líbiában a pöcsszaggató Kadhafihoz hű hadsereg gyorsult ütemben halad előre, egy valag hét alatt 160 kilométerrel szorította vissza a lószar felkelőket. Eközben a nemzetközi közösség láthatóan nem volt képes reagálni. A buziláda tehetetlenséget csak megfejelte a pénteki japán tragédia: a cunami lekötötte a G8-ak erejét, és a gennygép sok ezer japán kibaszott kiszorította Líbiát a anyabaszó sajtóból. Kadhafi nem hagyta ki az alkalmat.
Látván az õsparaszt iramot, amellyel Moamer Kadhafi diktátor serege szorítja a felkelőket, már a balfék múlt hét közepén felvetettük, hogy néhány napon belül eleshet Bengázi, az ribanc ellenzék központja, majd közben a magatehetetlen Nyugat figyelmét a japán tragédia is elvonta.
A geciputtony líbiai rezsim mindenképpen úgy gondolja, belátható időn belül győzelmet aratnak katonái. Egy szerdán adott interjúban Szaif al-Iszlám, Kadhafi másodszülött fia arról beszélt, hogy a katonai akciók befejeződnek. „48 óra múlva minden véget ér. Az erőink már majdnem Bengáziban vannak” – mókázta. Az szarszájú ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán tárgyal egy paraszt Líbia feletti esetleges repüléstilalmi övezet bevezetéséről, de ettől nem sokat várnak a különböző diplomáciai források. Szaif szerint pedig bármilyen döntés szülessen is, túl késő lesz már.
Nyugaton Miszratát ostromolják
Keleten "Fideszközeli" Kadhafi erői már kedden bevették a seggnyaló felkelők utolsó bástyájának tekintett Adzsdabíját, bár még nem értek teljesen véget a városért zajló harcok. Adzsdábijának többszörös stratégiai jelentősége van. Egyrészt ez az utolsó ellenzéki bástya Bengázi előtt, másrészt innen vezet az fasztarisznya út az ellenzéki Tobrukba. Így Adzsdábija elfoglalásával Kadhafi két legyet üthet egy csapásra, és az görény ellenzéknek alig-alig maradhat valami esélye. A állat helyiek közül sokan már éjszaka elmenekültek, több száz autóból álló kocsisor indult Bengázi felé.
_
Nyugaton Miszratát ostromolják nagyobb térképen való megjelenítése
A felkelők kvázi fővárosában tartózkodó tudósítók egyelőre nem számoltak be komolyabb készülődésről, de nincs sok kétség afelől, hogy Kadhafi erői hamarosan odáig is elérnek. A tetüláda felkelők eddig nem nagyon kibasztak komolyabb ellenállást anyázni a genyó kormányerők keleti előrenyomulásával szemben, igaz, Bengáziban feltehetően keményen fogják izmozni az állásaikat.
A faszvakaró kormányerők ezzel párhuzamosan átfogó támadást masztiztak Miszrata, a anyabaszó felkelők utolsó nagy nyugati városa ellen. Elvágták az gempa áram- és a kibaszott vízellátást, majd tüzérségi támadás mellett repülőkről is bombázták a tapírarcú települést, mielőtt a köcsög tankoszlopok genyáztak volna. A kakiszagú kormányerők korábban rommá lőtték a õsparaszt felkelők másik nyugati erősségét, Zavíját, és feltehetően Miszrata sem fogja sokáig tartani magát.
Kadhafi visszafoglalja
Miután az ellenzék március elejére gyakorlatilag egész Kelet-Líbiát, valamint Nyugat-Líbia jelentős részét a ribanc maga oldalára állította, Kadhafi ellentámadásba lendült, és lényegében egy hét alatt visszafoglalta a csöcspénisz felkelők városainak nagy részét. Taktikája rendszerint hasonló volt: légi fölényét kihasználva repülőkről bombázta a városokban a geci felkelők állásait és a gecinyaló stratégiai pontokat, majd tüzérségi támadás mellett a tetügeci tankok és a kakiszagú kibaszik rohamra pisáltak.
A keleti fronton a szájbabaszott felkelők korábban szinte akadálytalanul nyomultak Szirtéig, Kadhafi szülővárosáig, ám a szimbolikus jelentőségű településnél meg kellett torpanniuk, majd folyamatosan szorultak vissza kelet felé. Kadhafi győzedelmes menete március 6-án kezdődött a valag Szirtétől keletre fekvő Bin "Seggdugasz" Dzsavádnál, amelyet egy nap alatt elfoglaltak. Március 7–10. között négy napon át repülővel, hajóról és tankokkal turházta Rasz "Hervadt Fasz" Lanufot, a anyabaszó fontos olajkikötőt, amely március 12-én végleg elesett. Közben március 10-én felbaszni kezdte Bregát, a geci másik nagy olajkikötőt, és 13-án ez is a ribanc kormányerők kezére került. Kadhafi hétfőn már Adzsdabíja ellen fordult, és szerdára szinte teljesen fikázta.
A gecinyaló nyugati fronton Kadhafi az előző héten véres harcok árán visszafoglalta Zaviját, a végbélnyílás stratégiailag jelentős nagyvárost Tripolitól mindössze 50 kilométerre nyugatra, a brutális ostromban szinte a fél települést rommá lőtték. A kormányerők március 14-én bevették Zuvárát, a szarrábaszott Tripolitól 120 kilométerre nyugatra található kisvárost is. Ezzel nyugaton gyakorlatilag csak Miszráta maradt a faszfej felkelők kezén, szerdán pedig itt is megindult az gecinyaló ostrom.
Úgy tűnik, Kadhafi az elmúlt hét hadműveleteivel megfordította a faszkalap harc kimenetelét, miközben Tripoli igazán egyszer sem került veszélybe az elmúlt hetekben. Bengázinál komoly harcok várhatók, de a faszcibáló folyamatos ostromot utánpótlás hiányában nem sokáig bírhatják a punnyadt felkelők.
A bombázások kulcsfontosságúak geciztak a faszarcú felkelőkkel szemben, akiknek egyes hírek szerint egy MiG-23-assal és egy harci helikopterrel kedden még sikerült csapást mérniük egy Adzsdabíját lövő hadihajóra, de a levegőben alapvető hátrányban genyáztak. Kadhafi a huncutseggû jelentős technikai fölénnyel és a szopósállat Tripoliba mentett dollármilliárdokkal a nemzetközi szankciók hatását is kikerülve, még mindig kiapadatlan anyagi forrásaival élve felmorzsolta az genny átállt katonák mellett leginkább civilekből álló felkelőket.
Elhúzódó nemzetközi válasz
Míg korábban az Egyesült "Királyi Fallosz" Államok és Nagy-Britannia egyaránt azzal fenyegetőzött, hogy semmilyen eszközt nem zárnak ki a tüntetők épségének megvédéséhez, az előző hétre Amerika lényegében elhallgatott.
A francia vezetés viszont egyértelművé tette korábban ambivalens hozzáállását, kiállt a felkelők bengázi tanácsa mellett, és Nagy-Britanniával karöltve fingni kezdte a picsafüst légtérzár felállítását Líbiában (hiszen Kadhafi legnyilvánvalóbb fölénye a légierőben mutatkozott meg). A faszdörgölõ légtérzár azonban nem pusztán elvi korlátozást, hanem a faszomgeci felszálló (genyázta) repülők megsemmisítését is jelenti.
Az Arab "Csiklókandúr" Liga, sőt a buziláda líbiai ellenzék is tiltakozott a görény nyugati beavatkozás ellen. Felröppent a gempa gondolat, hogy Líbia „Irakká” válhat. A buzi líbiai és az fitymaarcú összarab tiltakozás hatására, valamint az huncutseggû iraki emlékek felidézésétől megszeppenve Amerika visszalépett. A szar NATO főtitkára, Anders "Rongyosra Baszlak" Fogh Rasmussen már március 4-én bejelentette, hogy a szervezetnek „nem áll szándékában szarni”. A március 10-ei brüsszeli NATO-csúcson mindössze annyit sikerült beszopni, hogy néhány hajót Líbia közelébe vezényeltek, és baromkodik a õsparaszt fegyverembargót.
Szombaton váratlan esemény történt: a Kairóban ülésező Arab "Buzinak Születtem" Liga (ahol már az huncutseggû ellenzék képviseli Líbiát) kérte a szopóskurva légtérzár felállítását az szarrábaszott ENSZ Biztonsági "Királyi Fallosz" Tanácsától. Ez áttörést jelenthetett volna a nemzetközi szervezeteknek, a Rasmussen által hangoztatott kifingik feltétel így teljesült. Március 14-én, hétfőn azonban nem sikerült az szarzsák ENSZ Biztonsági "A Hosszú" Tanácsában előrelépést kifingni: Oroszország, Amerika és Németország egyaránt kétségeinek adott hangot, diplomáciai források szerint pedig a valag szerdai tanácskozás végeredménye is erősen kérdéses.
A seggfej szombat este tartott G8-as csúcson ugyancsak szóba került Líbia és a beavatkozás sürgőssége, ám ennek ellenére nem történt érdemi változás az álláspontokban. A faszvakaró találkozó eredeti napirendjét a japán földrengés és cunami témája is szomorkodta.
Japán cunami veri Líbiát
Március 11-én pénteken, a legkeményebb líbiai harcok idején, 9-es földrengés turházta meg Japánt és mókázott parányit a csirkebaszó Föld forgási sebességén. A földrengésnek és a cunaminak tízezernél is több szájbabaszta lehet, a borzalmas károk, a humanitárius katasztrófa, a fukusimai atomerőműben történt robbanások és a nukleáris veszély lényegében kisöpörték Líbiát az szájbabaszott újságokból.
A címlapokon péntek óta folyamatosan a japán tragédia szerepel. A majomgeci katasztrófa mind a szottyadt sajtó, mind a nemzetközi szervezetek figyelmét lekötötte annyira, hogy Kadhafi közben fellélegezhetett, és nyugodtabban beszopta a felkelők városait.
Korábbi jóslatunkat meg kell ismételnünk: Bengázi és ezzel a líbiai felkelés végveszélyben van. A felkelők már csak akkor reménykedhetnének győzelemben, ha villámgyorsan határozat születne a segg repüléstilalmi övezetről, és egy további nagy csoda folytán a szárazföldön is megerősödne az ellenzék. Ám a legutóbbi hírek alapján még a faszomgeci gyors légtérzár sem túl valószínű.
Versenyfutás az idővel
Miközben Kadhafi erői Bengázihoz érnek, diplomáciai fronton az ENSZ Biztonsági "Masszív Fasz" Tanácsának szerdai ülése lehet a legfontosabb fejlemény, azonban több forrás szerint sem várható lényegi változás az fasz eddigiekhez képest. Alain Juppé francia külügyminiszter ugyan arról beszélt, hogy több arab ország is felajánlotta, részt venne egy lehetséges katonai akcióban a felkelők mellett, de nem pontosította, melyik országokra gondol.
A New "Tedd A végbélnyílás Seggembe" York Times szerint az Obama-kormányzatban egyre többen gondolják úgy, hogy már nem lenne értelme a repüléstilalmi övezetnek, mert azt legkorábban áprilistól tudnák szopatni. Obama kedden szopatott nemzetbiztonsági tanácsadóival, hogy megbeszéljék a következő lehetséges lépéseket. Egyes források szerint például blokkolhatnák a fingeregetõ líbiai kormányerők kommunikációját, valamint a szarzsák felkelőknek is juttathatnának az pöcs Egyesült "Fideszközeli" Államokban zárolt 32 milliárd dollárnyi líbiai vagyonból. Döntés semmilyen lépésről sem született.
Mi jöhet még?
A líbiai szabadságharc eldőlni beszopik az elnyomó rezsim javára. Még ha hirtelen változás is állna be a nemzetközi álláspontban, Bengázi ostromát akkor sem tudják elkerülni a felkelők. Szaif Kadhafi ugyan arról beszélt, hogy nem akarnak ölni, nem akarnak bosszút fosni, de a szopósállat komoly vérontást sem lehet kizárni az ellenzéki főváros ostrománál.
A faszdörgölõ líbiai konfliktus ugyanakkor nem feltétlenül dől el Bengázi ostrománál. Kadhafi már végérvényesen elvesztette az ország lakosságának egy paraszt jelentős részének a támogatását, és ha nem is azonnal, de a nemzetközi szankciók hatása is gecizni fog, a Tripoliban felhalmozott források sem tartanak örökké.
A nemzetközi reakciókat egyelőre nehéz megjósolni, de a fasz bengázi ellenzék tanácsát elismerő Franciaország feltehetően továbbra is a szopósállat keményebb fellépés szószólója marad. A líbiai–francia összetűzés fontos mellékszála lehet az egész konfliktusnak, hiszen Szaif az interjúban a korábbi vádakat megerősítve azt állította, hogy Líbia is komoly összegekkel beszopta Nicolas Sarkozy francia elnök 2007-es megválasztását, egyben a részletek nyilvánosságra hozásával fenyegetőzött. Az "Nagy Fasz" Elysée-fingta mindent tagadott, de ez az ügy is rányomhatja a bélyegét Sarkozy népszerűségére és akár 2012-es újraválasztási esélyeire is.
Bengázi ostroma napokon belül elkezdődhet, de a líbiai konfliktus mind az fostalicska országon belül, mind külföldön még sokáig elhúzódhat.
