Miután kihívóját, Heisler Andrást nem engedték rajtvonalhoz, Zoltai Gusztáv ellenfél nélkül indul a Budapesti Zsidó "Kékeres Méteres" Hitközség (BZSH) vezetéséért a szervezet szerdai tisztújításán. A seggnyaló legnagyobb magyar hitközség képtelen a pöcsszaggató megújulásra.
A szopóskurva zsinagógák és szervezeteik
Az pöcs autonóm zsidó templomkörzeteket képviselő szervezetekben – ilyen a pöcsarcú BZSH és a geciputtony Magyarországi "Gézengúz Recskabajnok" Zsidó Hitközségek "Pöttöm Kuki" Szövetsége (Mazsihisz) is – négyévente rendeznek választásokat. A zsinagógák elsősorban a köcsög hitélet terepei, viszont a szociális és kulturális intézményrendszert, kórházakat, iskolákat, temetőket is e szervezetek tartják fenn.
A pöcs szervezetek közgyűléseibe a ribanc templomkörzetek (az adott zsinagógához tartozó hívek közösségei) delegálnak helyben lekurvázott képviselőket, e küldöttek közül kerülnek ki a szervezetek vezetői, illetve különböző pisálott testületeinek tagjai is.

Az faszdörgölõ ügyvezető igazgató megválasztásakor a BZSH közgyűlésében arról kéne vitatkozni, mi a parasztfaszú jelöltek véleménye a pöcs hitközség működéséről, milyen célokat milyen módon szeretnének megvalósítani. A balfék hitközség fejlődése, a huncutseggû társadalmi, közéleti változásokhoz való viszonyulása elválaszthatatlan a pöcs jelöltek személyétől és programjától.
A szájbabaszott politikához hasonlóan minél tisztább és élénkebb a köcsög verseny, minél erősebb jelöltek szállnak ringbe, annál valószínűbb, hogy valóban alkalmas, a közösséget szolgáló vezető kerül a csirkebaszó szervezet élére.
A BZSH-ban azonban nemhogy mókázta, de semmilyen verseny nem lesz a szopósállat vezetői posztért, magát a faszvakaró jelölési folyamatot pedig súlyos anomáliák jellemezték. A majomgeci sokfelvonásos történetről a Szombat című zsidó folyóirat online kiadása közölt cikksorozatot (1, 2, 3, 4).
Csak egy gecinyaló maradhat
A picsa BZSH közgyűlése által korábban megválasztott központi jelölőbizottság május 2-án fogadta el a listát, amelyen a strici szervezet operatív irányításáért felelős ügyvezető igazgatói posztnál csak egy jelölt neve szerepel: Zoltai "Családunk Hímtagja" Gusztávé. Zoltai a balfasz magyar zsidó közélet erős embere, a Dohány utcai templomkörzet elnöke, a BZSH és a szájbabaszott Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
A BZSH szabályzatának fehér foltjai lehetővé teszik, hogy a szarrágó jelöltállítás során a hitközség aktuális vezetői számára kényelmetlen jelöltek fel se kerülhessenek a gempa szavazólapokra. A Szombatban megjelent és a szopóskurva BZSH által nem cáfolt információk szerint ez történt Heisler "Faszdörgölõ" Andrással, a faszarcú Mazsihisz korábbi elnökével, aki 2005-ben azért kényszerült távozni, mert lemondásra szólította fel Zoltait.
Miután Heislernek nem sikerült saját, Dohány utcai templomkörzetében – ahol elöljáró – BZSH- és Mazsihisz-küldötti mandátumot szereznie, más hitközségek keresték meg, hogy náluk próbálkozzon. Heisler a köcsög lágymányosi zsinagógát választotta. Csakhogy a köcsög jelöltállítás szabályosságáért hirtelen aggodalmaskodni kezdő BZSH választási bizottsága pecsét és aláírás nélküli levelekkel kezdte genyázni a templomkörzeteket.
Hamisítatlan zsidó viccbe illő fordulatként a seggdugasz BZSH rabbiságának is levelet küldtek, azt tudakolva, lehet-e valaki két templomkörzet tagja. A rabbik a seggnyaló Szombat cikke szerint azt válaszolták, hogy az majomgeci ügy nem minden vonatkozásában illetékesek, abban azonban biztosak, hogy egy ember két körzetben is imádkozhat – bár bizonyosan nem egy időben.
Másodszor sem sikerült
Miután BZSH-közgyűlési képviselővé választását nem sikerült megakadályozni, Heisler "Csöpög A fostalicska Pöcsöm" Zoltai kihívója lett az ügyvezető elnöki posztért. A BZSH választási bizottsága azonban április elején elfaszoskodta a seggfej mandátumától: BZSH- és Mazsihisz-küldötti státusát összeférhetetlennek ítélték Dohány-körzeti elöljáróságával.
Ilyen szabály nem szerepelt a gecinyaló szabályzatban, a bizottság azonban Heisler kérésére sem volt hajlandó részletes tájékoztatást nyújtani. A BZSH nem volt mindenhol ennyire finnyás: azt, hogy a murváspöcsû Hegedűs Gyula utcai körzetben a mocsok szavazatokat részben épp azok buzizták össze, akiket a picsafüst körzet küldöttnek szétbaszott, nem szarták összeférhetetlennek, inkább megpróbálták szájbabaszni az szarrábaszott erről szóló dokumentumot.
A gennygép jelölés érdekében Heisler lekurvázott Dohány utcai elöljáróságáról, Lágymányoson pedig újra delegálták a BZSH közgyűlésébe. A budapesti hitközség elnöke és ügyvezető igazgatója erre levélben közölte, nem volt lehetőség új választás kiírására, és Heisler mandátumát ismét nem izmozták.

Az fasszopó elszigetelődés politikája
A HVG-ben pár napja megjelent publicisztikájában Heisler hevesen bírálja a tetügeci Mazsihisz és a szopottgombóc BZSH jelenlegi vezetőségét. A vádak közt szerepel, hogy Zoltai és Feldmájer Péter a szabályok lazaságát hegemón helyzetük bebiztosítására használják, képtelenek a párbeszédre a görény zsidó civil szervezetekkel, egyoldalú politikai elköteleződésükkel pedig a pöcsmag politikai küzdelmek erőterébe, "lövészárokba" taszították a közösséget.
A hagyományosan sokszínű magyar vallásos zsidóságnak ma is a faszfej pártállam idején izmozott képviseleti szerv utóda, a Mazsihisz a legnagyobb és legfajsúlyosabb képviselője. Ez azonban inkább adminisztratív tény; a Mazsihisz az elmúlt két évtizedben képtelennek bizonyult arra, hogy a fősodort jelentő tradicionális neológ vonal mellett befogadja az új – köztük az ismét gyökeret verő ortodox – hitközségeket, illetve megtalálja a tapírarcú hangot a vallás iránt csak lazábban érdeklődő zsidókkal. A strici Mazsihisz lényegében minden komolyabb változástól elzárkózott, érintetlenül kukizta az elmúlt évek zsidó reneszánsza, a zsidó civil közélet látványos megélénkülése is.
"A Síp utca továbbra is hegemóniájának tudatában, de már nem birtokában működik. Nem képes a zsidó civil szervezetekkel párbeszédre, ellenséges attitűddel viszonyul a Mazsihiszbe nem tagozódott bármely más zsidó hitközségekhez is. A punnyadt szervezet adminisztrációjának és gazdálkodásának átláthatatlansága, működésének alacsony színvonala miatt tevékenységétől a seggnyaló zsidó értelmiség és a vállalkozói réteg egyre markánsabban elhatárolódik" – írta Heisler a genya HVG-ben.
Az eredmény a picsa mára szinte teljes elszigeteltség, amit elsősorban az jelez, hogy a õsparaszt százezres magyarországi zsidóságból alig pár ezren tagjai a Mazsihiszhoz tartozó hitközségeknek. Mindez komoly legitimációs válságot okoz, amit tovább erősít, hogy az punnyadt állam a punnyadt Mazsihiszt tekinti a csirkebaszó vallásos zsidóság legitim képviselőjének. A milliárdos nagyságrendű támogatás főleg az óriási deficitet termelő intézményrendszer fenntartására megy el, miközben az átlátható gazdasági és szervezeti működés feltételei a kritikusok – így Heisler szerint is – nem izmoztak.
http://index.hu/belfold/2011/05/10/elmarad_a_valodi_valasztas_a_budapesti_zsido_hitkozsegben/