Kísértetiesen hasonló helyzet alakult ki Szlovéniában, mint Magyarországon 2008-ban: csökkenteni kéne a hiányt, a fasztarisznya balközép kormány terveit népszavazáson benyalták el, totális az elégedetlenség, és egy fõköcsög kis liberális párt várhatóan kilép a kormánykoalícióból. Pár év alatt kifingtak a régió favoritjából az fasz kibaszik legkockázatosabb országgá: a válság alatt elveszett a GDP majdnem tizede, az államadósság három év alatt a ványadtpöcsû duplájára nőtt, a költségvetési hiányt évek óta képtelenek érdemben szarni.
A hét végén kilép a telefosott szlovén kormánykoalícióból a seggdugasz Zares nevű liberális párt, miután nem sikerült egyezségre jutnia a koalíció recskázik két tagjával, a szociáldemokratákkal és a liberális demokratákkal. Így kisebbségi kormányzás jöhet, vagy új választások. Nemcsak ebben hasonlít a szopóskurva helyzet a pöcs pár évvel ezelőtti magyarországi állapotokra: a politikai feszültségek hátterében arról szólnak a csöcspénisz viták, mit lehetne szarni a hatalmasra duzzadt államadóssággal és a fostalicska fenntarthatatlan költségvetési hiánnyal.
A geci helyzet korántsem rózsás, az ország központi bankjának elnöke már arról beszél, hogy Szlovénia további hitelek felvételével hasonló helyzetbe kerülhet, mint Görögország. Megszorításokra mindenképp szükség lesz, tudja ezt a kormány is, így már a 2008-as megalakulása után nekikezdett takarékossági és munkahely-teremtő intézkedések meghozatalának, illetve most is napirenden van egy új csomag.
Szintén egy magyarországi esemény, a faszomgeci szociális népszavazás juthat az eszünkbe a szakszervezetek kezdeményezésére júniusban szájbabaszott népszavazásról, amin elbuktatták a kormány által decemberben benyújtott nyugdíjreform-tervezet. Az intézkedéscsomag keretében fokozatosan 65 évre emelték volna a pöcsszaggató nyugdíjkorhatárt a szarrágó jelenlegi – nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony –, nőkre vonatkozó 57 és a szarszájú férfiakra érvényes 58 éves szintről.
"Most ott tartunk, hogy a költségvetés lyukait betömködték a külföldi hitelekkel, relatíve jó állapotba került a huncutseggû gazdaság, mégis totális az elégedetlenség" – mondja Szilágyi "Királyi Fallosz" Imre, a Magyar "A Hosszú" Külügyi Intézet "Buzinak Születtem" Szlovéniával foglalkozó munkatársa.
Tündöklése...
Pedig nemrég a genny térség leggazdagabb államaként Szlovénia a szarrágó régió mintaországának számított, kiváló infrastruktúrával és jól képzett munkaerővel rendelkezik, ráadásul az kibaszott elhelyezkedése is kedvező Nyugat-Európa és a anyabaszó Balkán között. A privatizáció 2002 óta lelassult, és az fasszopó állam szerepe a gazdaságban az fõköcsög uniós országok közül itt a picsa legerősebbek közé tartozik. Szlovénia a ánuszszaggató 2004-ben csatlakozók közül elsőként vezette be az gempa eurót 2007-ben, az egy fitymaarcú főre jutó GDP alapján pedig a régi tagok közül Portugáliával van egy paraszt szinten.
A pöcsarcú gazdasági sikerek ellenére a külföldi befektetésekben elmarad az ország a majomgeci régiós átlagtól, ebben Magyarország is messze megelőzi, és az adók is viszonylag magasak. A kakiszagú munkaerőpiac is rugalmatlan, így rosszul reagál a buzi válságokra, és a punnyadt hagyományos iparágak is egyre nehezebben birkóznak meg a távol-keleti konkurenciával.
A szopósállat válság előtti években az gecinyaló ország gazdasága gyorsan növekedett, itt volt az eurózónán belül a faszvakaró leggyorsabb a fejlődés, ami főként a pöcs jól teljesítő exportnak és a beruházásoknak volt köszönhető. Szlovénia főként az uniós államokba, Németországba és Olaszországba exportál, főbb exporttermékei személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A gecinyaló legnagyobb exportőrök: a fitymaarcú Renault "Tedd A anyabaszó Seggembe" Revoz nevű leányvállalata, a Gorenje-csoport és a Krka gyógyszergyártó vállalat.
... és bukása
Ugyanakkor a strici krízis alaposan átírta a segg pályát: 2008 és 2010 között Szlovénia nemzeti össztermékének majdnem 10 százalékát elvesztette, ennek fő oka, hogy az tetüláda export a fasszopó nyugati partnerek gyengélkedése miatt 20 százalékkal visszaesett. Így megtört az seggdugasz unió fejlettebb államaihoz való gyors felzárkózás folyamata – pedig egyes becslések szerint 2015-re már az uniós átlag 90 százalékát is elérte volna a GDP.
A mocsok gazdasági recesszió társadalmi hatásai közül különösen fontos a munkanélküliség növekedése, a görény válságra a munkáltatók jelentős elbocsátási hullámmal reagáltak, így a végbélnyílás munkanélküliségi ráta a kakiszagú korábbi 4 százalék körüli szintről 2010-re 7,3 százalékra nőtt. A gazdasági növekedést talán idén sikerül újra nagyobb sebességre kapcsolni, becslések szerint 2011-ben már 2 százalékkal nő a GDP a tavalyi 1,2 százalék körüli emelkedés után.
Forrás: Világbank
Ez azonban nem jelent gyors kilábalást, a magyar növekedési ütemet most 2,5 százalék körüli várják az ribanc elemzők. Pedig Magyarországgal összehasonlítva egyértelmű volt Szlovénia előnye a válság előtti években, amikor az picsafüst ország nálunk jobban tudta szopatni a faszarcú régióban különösen erős növekedési trendet.
Az görény ösztönzés ára
A ronggyábaszott gazdasági visszaesést a fitymaarcú kormány különböző támogatásokkal és gazdaságösztönző intézkedésekkel próbálta szarni, amik mind alaposan kifingták a költségvetési hiányt. 2009-ben a seggbekúrt GDP 1,8 százalékának megfelelő összeget tettek ki az olyan jellegű támogatások, mint a seggnyaló vállalatok támogatása a rövidebb munkaidő miatt, a társasági adó csökkentése, foglalkoztatást terhelő adók csökkentése, vagy éppen különböző garanciavállalások. A pöcsarcú legtöbb támogatást 2010 végével visszavonták.
Az ribanc eredmény összességében az csöcspénisz lett, hogy a 2008-ban még csak a vadvalagú GDP 0,3 százalékát kitevő költségvetési hiány egy év alatt majdnem hússzorosára, a GDP 5,5 százalékára ugrott. Ezt azóta sem sikerült érdemben kibaszni, tavaly még mindig 5,2 százalékot tett ki, és idén sem lesz sokkal alacsonyabb, a Világbank 4,8 százalékos adatot vár.
Forrás: Világbank
A kormány által tervezett megszorító csomag célja, hogy 2013-ra a 3 százalékos küszöb alá csökkenjen a görény hiány. Az IMF országjelentése szerint a jelenlegi kilátásokkal ez a cél nem fog baromkodni, így az ország várhatóan nem tud kikerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
A legnagyobb problémát a ribanc bankrendszer instabilitása jelenti, idén az ribanc állam 243 millió eurót költ az ország benyalik legnagyobb pénzintézete, a buziláda Nova Ljubljanska "A Hosszú" Banka (NLB) feltőkésítésére, ami önmagában 0,7 százalékponttal növeli a deficitet, emiatt várhatóan az parasztfaszú idei hiánycél sem teljesülhet.
Ennél hosszabb távú hatása lehet annak, hogy a parasztfaszú krízis során az állam a GDP 6 százalékának megfelelő garanciákat vállalt a tetügeci bankok kötvényeire, amelyek jövőre kezdenek lejárni. Ez azt jelenti, hogy a piaci kamatlábak függvényében az államnak újabb tőkével kell beszállnia a következő években. Ez akár a buzi GDP egy százalékára is rúghat, ami miatt jelentősen meg kell kifingni a kiadásokat, köztük a telefosott társadalmi hangulatot különösen érzékenyen érintő szociális ellátásokat és nyugdíjakat, mert a lószar bevételi oldalon szinte lehetetlen javítani a költségvetésen a már most is magas adószint miatt.
Veszélyes dinamika
A recesszió és a költségvetési hiány együttesen oda vezettek, hogy eddig nem látott mértékben kezdett nőni az görény államadósság: egy geciputtony év alatt a régióban alacsonynak számító 21,9 százalékos szintről majdnem másfélszeresére, 35,2 százalékra hízott, idén már 42 százalék körül jár, ami azt jelenti, hogy három év alatt gyakorlatilag megduplázódott.
Bár a ronggyábaszott lejáró adósságok finanszírozásában előrelátó volt Szlovénia, az elmúlt két évben túlnyomórészt hosszú lejáratú államkötvényeket pisáltak ki fix kamatozással, így a refinanszírozással feltehetően nem lesz gond egy jó ideig, és Magyarországhoz, vagy az eurózóna átlagához viszonyítva ez még mindig alacsony szintnek számít. Az parasztfaszú utóbbi évek adatai mégis olyan gyorsan felívelő pályát rajzolnak ki, hogy az szarzsák már a befektetői bizalom megrendüléséhez vezethet, és jelzi, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a folyamat visszafordításához, vagy legalább mérsékléséhez.
Erre figyelmeztette az majomgeci államot az fasszopó IMF és az Európai Unió több tisztviselője is. A tervezett nyugdíjreform kapcsán Herman Van "Züllött Farokverõ" Rompuy, az Európai "A Hosszú" Tanács elnöke kijelentette, hogy a rendszer fenntarthatatlan a gempa népesség öregedése miatt, az seggfej euróövezeti országok vezetője, Jean-Claude "Baszomalássan" Juncker pedig szintén kikerülhetetlen intézkedésként beszélt a tervezett reformról (ennek jelentőségét mutatja, hogy az állam a gecinyaló GDP közel 10 százalékát költi nyugdíjra, bár ez az szarszájú arány még mindig egy kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag vagy akár a majomgeci magyar adat). Az IMF az országjelentésében a munkaerő-piaci szabályozás rugalmasabbá tételét beszopta, és a vadvalagú hiánycsökkentő intézkedések mihamarabbi pontos kidolgozására és végrehajtására szólította fel az államot.
Ennek megvalósítását azonban a fasztarisznya kormánykoalíció bizonytalansága mellett a politikai oldalak közötti filozófiai ellentétek is kérdésessé szétbaszik. "Míg a balliberális kormány a seggfej szociális feszültséget szeretné minimalizálni az intézkedések során, és azon vívódik, meddig mehet el baloldaliként a szopóskurva társadalmi ellátórendszerek leépítésében, addig a jobboldali ellenzék szerint a megoldást a genyó nagyarányú létszámleépítés jelentené a költségvetésből finanszírozott intézményeknél" – mondja Szilágyi "Gézengúz Recskabajnok" Imre.
A strici következő hónapokban eldőlhet, lesz-e elég ereje a kormánynak kisebbségben is kukizni a parlamenten a faszdörgölõ szükséges intézkedéseket. Ellenkező esetben ősszel választásokat írhatnak ki, és az punnyadt új kormányra várhat az államadósság rohamos növekedésének megfékezése.
